Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-05-31 / 27. szám

— 203—

járás főszolgabirája 1127—1929. kihágási számra hivatkozással értesítendő.

Stummer István ujkigyósi lakos, az uj- kigyósi elöljáróság által 1926. évi január 22. napján 10—1926. jkvi szám alatt kiállított munkás igazolványát Frigyes majori munkaadójánál a múlt évben elveszett, meg- semmisittetik.

Vármegyei közérdekű hírek.

Elvi jelentőségű döntés iparftgyben.

Az 1 só és II. fokú iparhatóságok eltiltottak egy iparost aftól, hogy szerződtetett tanoncait ipar, illetőleg villanytelepén éjjel is foglalkoztassa. Ezen határozat ellen az illető iparos jogorvoslattal élvén, a kereskedelemügyi miniszter az alsófóku hatóságok Ítéleteit megsemmisítette, és elrendelte, hogy az illető iparos ellen a kihágási eljárás azonnal megindittassék, kijelentvén, hogy az alsófóku hatóságok jogszabályt sértettek akkor, midőn ahelyett, hogy a kihágási eljárást mindjárt megindították volna, megelégedtek azzal, hogy az illető iparost csupán eltiltották tanoncaik éjjeli foglalkoztatásától.

A levente foglalkoztatások szünete lése. A vármegye alispánja a gazdasági munkálatokra tekintettel, a leventefoglalkozásokat a folyó évi junius 25-től augusztus 31-ig (elfüggesztette, illetőleg elrendelte, hogy ezen idő alatt a levente-oktatás szüneteljen.

Fásítás Kétegyházán. Kétegyhaza községben az utóbbi időben 270.000 facsemete lett a községben az utcákon és egyéb he- lzeken kiültetve, ezenfelül az érdekelt magánosok által is nagyon sok fa ültettetett el saját telkeiken. A község ezt a nagymeny- nyiségü fát ingyen kapta az állami faiskolákból. A község elöljáróságának szóbanlevó buzgalma mindenesetre elismerést érdemel, mert a faültetés felkarolása nemcsak közegészségügyi szempontból fontos, de a fák a községet szépítik és a községnek idővel tekintélyes hasznot is hoznak.

Utlevélfigyob. A belügyminiszter az útlevelek kiadása tekintetében íenálló szabályokat újból módosította ésebből a célból a vármegyéhez két rendeletet intézett. Ezen rendeletek egyike szerint a belügyminiszter a tengeren túli államokba való kivándorlás címén szóló útlevelek kiállításának az engedélyezését továbbra is magának tartotta fenn. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Eszakamerikai Egyesült Államokba és a Kanadába szóló útlevelek kiállítására nézve, mert a tekintetben küiön és részletes rendeletek vannak életben. \ tengerentúli államokba való kivándorlást a belügyminiszter, a fentebbi engedély alapján, csak abban az esetben teszi lehetővé, ha az illető kivándorolni szándékozónak az általa megnevezett államban való megélhetését biztosítva látja és ha a kivándorolni szándékozó az. illető állam bevándorlási szabályainak is megfelel. A belügyminiszter kijelenti, hogy a legszigorúbban fogja ezeket a körülményeket elbírálás tárgyává tenni, mert nagyon gyakori az eset, hogy egyesek hangzatos ígéreteknek hitelt adva kivándorolnak, azonban az illető helyen megélni nem tudnak és mindenüket felélve, segélyért és hazaszállításukért a külképviseleti hatóságokhoz fordulnak.

Nem kivándorlás céljára a tengerentúli államokba útlevelet ezentúl is az alispán állíthat ki.

Kivándorlónak tekintendő, aki tartós kereset céljából távozik külföldre, tehát nem csupán az iparos és munkás, hanem az úgynevezett intellektuellek (mérnök, orvos, festő stb) is annak tekintendők, ha az említett célból hagyják el az országot. Egyáltalában mindenki, aki munkakeresés, munkavállalás, egyszóval kenyérkereset céljából távozik tengerentúlra, kivándorlónak tekintendő. A belügyminiszter erősen kikel azon egyének ellen, akik ilyen útlevél kiállítási ügyekben a hatóságoknál kijárnak és ezáltal maguknak könnyű utón, nagy jövedelmet szereznek, ezért meghagyja, hogy az illetőknek a közbenjárását nemcsak hogy nem szabad elfogadni, hanem az illetőket a rendőrhatóságnál fel is kell jelenteni. Kivándorlási, utle-