Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-05-24 / 26. szám
198 — joga, ennélfogva az engedély kiadását más nem kérheti. A vitézi leikéit kei bírók száma és azok nagysága. Az összes vitézi telkek nagysága kát. holdanként és pedig tiszti vitézeké 20621, legénységi vitézeké 33755, amely terület 335 tiszt és 2963 legénységi állományú vitéz között oszlik meg. Vitézi telekkel még nem rendelkezik 2445 tiszti vitéz és 5002 legénységi vitéz. Ezek részére szükség volna még és pedig a tiszti vitézek részére 149000, a legénységi vitézek részére 57083 k. hold hold ingatlan, abban az esetben, ha ugyanolyan arányban kapnának vitézi telket ezek is, mint a már fentebb felsoroltak. A gyári munkás fogalmának mcgjeld- lese A kereskedelemügyi miniszter egy konkrét eset kapcsán kimondotta, hogy gyári munkásnak tekintendő általában az a munkás, aki az ipartörvény hatálya alá tartozó iparágak valamelyikében személyes és bizonyos időre, akár a munkanap végéig terjedő folytonos szolgálatra van kötelezve. Minden gyári munkásnak munkakönyvvel kell ellátva lenni es ezért a munkaadó tartozik felelősséggel. Gyári munkás alatt csak azok az egyének értendők, akik a gyárban szak- bavágó munkával, azaz a gyár üzemkörébe vágó munkával foglalkoznak, vagyis egyáltalában ipari munkát végeznek. Azok az egyének azonban, akik a gyár termelési üzemkörébe nem vágó munkák végzésére vannak felfogadva, azok nem gyári munkások s igy nem munkakönyvvel, hanem cselédkönyvvel látandók el. Jítrásorvesi kinevezés. A vármegye főispánja, a már 10 év óta üresedésben levő gyulai járási orvosi állásra dr. Follmann János gyulai városi orvost nevezte ki. Mezőmegyer kézség vásárengedélye. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, Mezómegyer község kérelmére, hogy a község minden hétfőn állatfelhejtás nélkül, heti kirakodóvásárt tarthasson. Ha a hetivásárnapja keresztény ünnepre esik, úgy a vásár az ezt követó legközelebbi hétköznapon tartandó meg. Leküldi egyben a kereskedelemügyi miniszter a község hetivásári hely- pénzdijszabályzatát is, amelyből csak azokat a részeket törölte, amelyek az állatok után fizetendő helypénzekre vonatkoznak, mert a miniszter az állatfelhajtást nem engedélyezte. Népmozgalmi adatok a vármegyében. A folyó évi január—március havában Békésvármegyében 771 házasság köttetett. Élve született 1900, halva 63. Elhalt az említett idő alatt 1299 egyén, a népszaporodás, tehát 601. Esik tehát 1000 lakosra 8'9 házasság, élve születés 229, halálozás 157, a szaporodás tehát 1000 lakos után 7'2. Tüdővészben meghalt az év első negyedében 218 egyén, influenzában 3, roncsoló toroklobban 23 és hasihagyinázban 11. A folyó év első negyedében 1000 lélek után Békéscsabán a szaporodás 8 3, Gyula városában a szaporodás 0-0, Békés községben 9 1, Endrődön 6 4, Gyomán 2 3, Mezőberényben 3'6, Orosházán 0 5, Szarvason 6‘6, Tót komlóson 5 9. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba, Békésszentandrás, Veszettség: Békéscsaba, Gyula, Gerendás, Kétegyháza, Mezőberény, Nagyszénás, Orosháza, Öcsöd, Vésztő. Ragadós száj- és körömfájás: Csorvás. Lóriikkor: Békéssámson, Gyulavári, Orosháza, Öcsöd. Sertésorbánc: Békés, Csabacsüd, Endréd, Gyoma. Sertéspestis: Békéscsaba, Endrőd, Gyulavári, Körösladány, Köröstarcsa, Orosháza, Vésztő. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 193®.
