Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-04-17 / 19. szám
— 151 zandó, feltalálás esetén az orosházi járás fő- 6zo1gabirája ad 326—1930. számra való hivatkozással értesítendő. Nyári Miklós lakatossegéd a részére a szeghalmi ipartestület által az 1928. évi szeptember 25-án kiállított munkakönyvét utazás közben elvesztette. Megsemmisittetik. Márton János vésztői lakos, Vésztő község elöljárósága által kiállított 56—1911. sz. munkásigazolványát ismeretlen helyen és módon elvesztette. Megsemmisittetik. Molnár György Békésszentandrási 208. házszám alatti lakos, Szarvas község elöljárósága által 1925. évi május 28 áa kiadott A. 042—683. sz. gazdasági cselódkönyvét ismeretlen helyen és módon elvesztette. Megsemmisittetik. Szilágyi Dezső öcsödi lakos Öcsöd község elöljárósága által 1925. évi május 19-ón kelt 41. szám alatt kiállított cselédkönyvét elvesztette. Megsemmisittetik. Fesető Zsuzsánna békési lakos Békés község elöljárósága által 16—1926. nyilvt. sz. a. kiállított szolgálati cselédkönyvét ismeretlen helyen és módon elvesztette. — Mog- semmisittetik. Demeter József 1928. május 14 ón 71— 1928. sz. alatt kiállított cselódkönyvét elvesztette. — Megsemmisittetik. Vármegyei közérdekű hirek. Gazdasági hírek. A gazdaközönség részére az orosházi járásban Bonyhád vidékéről 25 drb tehén vásároltatott, hogy a gazdaközönség jó tejelő állatállományhoz jusson. A községek és a legeltető társulatok részére készpénzfizetés mellett 25 bika és 20 kan, jutalékos hitel mellett pedig 11 drb bika és 5 kan szereztetett be olyan gazdáktól, akiknek az állatállománya teljesen megfelelő. A legutóbbi budapesti orsz. mezőgazdasági kiállításon az orosházi kisgazdák 37 bikával, az öcsödi kisgazdák pedig 4 bikával és 6 tehénnel vettek részt. 8 drb részesült díjazásban, a kiállított állatok legnagyobb része eladatott. A nagyobb gazdaságok és uradalmak igen szép állat- állományt szállítottak fel, amelyek majdnem mind eladattak és sok kitüntetésben részesültek. A rét és legelő műveléssel foglalkozó gazdaközönség részére, hogy a gyepet alkotó füféléket és azok tulajdonságait megismerhesse és azokat az ismereteket a gazdaságában érvényesíthesse, az orosházi és gyomai járásban, valamint Gyula városában 10 fiiveskert lett létesítve. Az aj közlekedési szabályzattal szemben még sok a panasz és az érdekelt gazdaközönség a belügyminiszterhez állandó feliratokkal fordul, hogy azoknak egyes rendelkezéseit módosítsa. A földmivelésügyi miniszter egy vármegyei mezőgazdasági bizottság felterjesztésére válaszolva, többek között hivatkozik a szabályzatnak arra az intézkedésére, amely most már a közúti törvény tiltó rendelkezésével szemben megengedi, hogy 2. kocsit terhelten egymáshoz is lehessen kötni. A kocsikat azonban úgy kell egymáshoz akasztani, hogy azok egymástól el ne válhassanak és szükség esetén biztosan és könnyen fékezhetek legyenek. Az illető mezőgazdasági bizottságnak egyik kívánsága az volt, hogy a talicskákkal és kerékpárokkal is lehessen a gyalogjárón közlekedni, mert állítólag annak idején a gyalogjáró létesítéséhez az érdekeltek ezzel a feltétellel járultak hozzá. A belügyminiszter azonban a kérelmet elutasította, mert a gyalogjáró kizárólag a gyalogosok és nem járómüvek közlekedésére van szánva, és ennek az általánosan elfogadott elvnek megtörése számos súlyos balesetnek lehetne az előidézője. Éppen ezért a mezőgazdasági bizottságnak idevonatkozó kérelmét a belügyminiszter nagy ^csodálkozással* fogadta. Végül megállapítja a miniszter, hogy az illető mezőgazdasági bizottság által tett
