Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-03-14 / 14. szám

— 105 Vármegyei közérdekű hírek.

A gazdasági felügyelői szolgálatról

szóló törvény értelmében a földmivelésügyi miniszternek a vármegyei gazdasági felügyelő által tett jelentésből közöljük az alábbi adatokat, tíékésvármegyében a házhelyhez és Iö!dhözjutattás befejeztetett. Minden községben előfordul, hogy egyes egyének a nekik kiosztott földről lemondtak, vagy az esedékes vételár részletet nem fizették le, minek folytán a föld használatából ki lettek mozdítva és földjük olyannak engedtetett át, akik anyagilag kellő biztosítékkal rendelkeznek. Békés községben a földhöz juttatottak 80 százalékát ki kellene mozdítani a vagyonváltságként leadott ingatlanokból, fizetési hátralék címén. De olyan egyén, aki ezeket a földeket átvenné, nem jelentkezik, mert hasonló minőségű föld, a szabadforgalomban, 30 százalékkal olcsóbb. A kiosztott házhelyeken a múlt év első felében voltak építkezések az év második felében azonban az építkezés erősen csökkent. A földhöz juttatottak gazdálkodására nézve megállapítható, hogy az csak azoknál üti meg a kívánt mértéket, akik fizetési kötelezettségüknek eleget tudnak tenni. A többieknél azonban a gazdálkodás az átlagon alól marad, ami részben annak tulajdonítható, hogy a kérdéses földek a falvaktól, nagy távolságra vannak és az év legnagyobb részében a rossz utak miatt alig megközelíthetők. A közös legelők talaja általában szikes. Emiatt julius hó első felében már kisül és másodizbeni legelőt, ha az időjárás megfelelő, csak szeptember hótól a tel beálltáig szolgáltat. A talaj szikes volta miatt a fásítás, minden igyekezet dacára, nehezen halad előre. Legeltető társulat Mezőberényben alakult és még három helyen van alakulóban. Tagosítás a vármegye területén nem volt, bár Dobozon a tagosítás feltétlenül szükséges lenne, mert az egyes birtokosoknak 10—15 holdnyi ingatlana 15—30 darabban is szétszórtan fék szik. A földárak az előző évet figyelembe- véve, 25—30 százalékos esést mutatnak. A

haszonbéreknél azonban nemhogy csökkenés, de némi emelkedés tapasztalható, különösen a 100 holdon felüli birtokoknál. A búzában kifejezett haszonbér mindinkább mellőztetik és a bérösszeg pénzben állapit- tatik meg. Az 1929. évi tavaszi haszonállat összeírás alkalmával találtatott a vármegyében ló 47261, az előző évben 49632, szarvasmarha 52048, az előző évben ugyanennyi, sertés 137.042, az előző évben 144.667, juh 59938, az előző évben 59363. A lóállománynál mutatkozó nagyobb apadás arra vezethető vissza, hogy külföldre sok lovat elszállítottak, de az alacsony lóárak és a magas takarmány árak is érthetővé teszik a ióállomány csökkenését. Az 1929. év őszén megtartott apaállatvizsgálat alkalmával 296 bika és 191 kan lett ellátva tenyészigazolvánnyal. A vármegyei szabályrendelet alapján azonban figyelembe- véve az üszőknek és teheneknek, valamint a kocáknak a számát, 517 tenyészbikának és 455 tenyészkannak kellene lenni. A községek, köztenyésztés céljaira, a gazdasági felügyelőség utján állami támogatással 12 darab bikát és 4 kant szereztek be.

Tejszövetkezet és tejgyüjtőállomás 23 van a vármegyében. Tejelést ellenőrző körzet egy van 335 darab tehénnel. Szarvas- marha és sertéshizlalási hitel és pedig a 100 holdon felüli gazdák részére 38 esetben lett folyósítva 668.100 P erejéig. A vármegye szántóföldjeiből búzát termelnek

220.000 katasztrális holdon, árpát 40.000 holdon, zabot 16.000 holdon, tengerit

138.000 holdon, cukorrépát 11.000 holdon, burgonyát 2600 holdon és rozsot 2200 holdon. De ezenkívül termelnek a vármegyében kendert, cirokot, repcét, ezenkívül hagyma, dinnye, len és kertiveteményeket. A földmi- vesek kezén levő birtokokon, még ha nagyobb ter,edelmii is, csak kivételesen akad jobb gazdálkodás. A fagykárosultak segélyezése bár szépen volt elgondolva, nem jól sikerült, mert a vetőmagok beszerzése idején volt forgalmi árakkal szemben a beérés után az árak olyan alacsonyak lettek, hogy sok helyen a termést a vetőmag