Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-01-19 / 3. szám
32 — létként 53.000 pengő hivatalból tényleg be is állíttatott. Hogy a vármegye folyó évi költség- vetésének felülvizsgálatánál milyen nagy mértékben érvényesíttetett a takarékosság elve, annak legfőbb bizonyítéka az, hogy a vármegyét terhelő tartozás első részletének a költségvetésbe történt beállítása dacára, a fentebb ismertetett levonások után a vármegyei hozzájárulás (pótadó) a múlt évi 14.2%-kal szemben nemcsak hogy nem emelkedett, — pedig a vármegye - által összeállított költségvetés szerint a folyó évi pótadó a tavalyinál 1 37°/0-kal magasabb lett volna, — hanem 13.8%-ra lett a belügyminiszter által leszorítva. A múlt évi ebadó 90% erejéig behajtatott és befizettetett. A községek által az általános közig, költségekre fizetendő hozzájárulásból, a múlt évről még 35.000 pengő van hátralékban. A múlt évi közúti adóból és közmunkából pedig a hátralék mintegy 40%ot tesz ki. A várm. központi közigazgatás múlt évi ügyforgalma. Az alispáni iktatóba érkezett a múlt év folyamán 31226 ügydarab. A közigazgatási bizottsági iktatóba 6227 darab. A kihágási iktatóba 1577 darab. Útlevelet kiállított az alispán 1774 darabot, meghosszabbított 1734 útlevelet. A központi választmányi ügyek iktatószáma 175 volt. Összesen tehát elintézendő volt a központi közigazgatásnál az 1928 évben 42413 darab. Ezzel szemben az 1927 évben volt 31987 alispáni, 8602 közigazgatási bizottsági, 1479 kihágási ügydarab, útlevél kiállíttatott 1576 és meghosszabbittatott 1809. A központi választmányi ügyek száma 902 volt. Elintézendő volt tehát az 1927 évben 45655. Ezen adatok szerint az 1928 évi ügyforgalomban az 1927 évihez viszonyítva némi csökkenés mutatkozik, ez azonban éppen nem jelenti azt mintha a muuka kevesebb lenne, mert rendkívül sok azon ügyeknek a száma, amelyek számokban nem vagy csak nagyon kis részben jutnak kifejezésre, holott azoknak elintézése rendkívül sok időt vesz igénybe. Nincs semmi nyoma az ügyforgalomnak annak, hogy az alispán és az előadók hány ülésen vesznek részt (törv. hatósági bizottság, közigazgatási bizottság, * központi választmány, nyugdíj bizottság, a közigazgatási bizottság különböző albizottságai stb.) amelyek sokszor napokra elvonják az előadókat az ügyek aktaszerü elintézésétől. Az sem tűnik ki az ügyforgalom • ból, hogy a felek meghallgatása panaszok elintézése, jegyőkönyvek felvétele, naponként nemcsak az alispánt, hanem az előadókat is számokban ki nem fejezhető mértékben igénybe veszik. Hogy mennyire nem irányadó az ügyszám az azoknak az elintézésével járó dolog mérve tekintetében, elég ha hivatkozunk arra a körülményre, hogy a központi választmányi (orsz. gyűlési képviselő választói névjegyzékek összeállítása, kiigazítása stb.) ügyeknek az iktató száma mindössze 175 volt a múlt évben, jóllehet ezen teendők a központi közigazgatásnak az alispánon és az irodai személyzet tagjain kívül, 2 előadót hónapokon keresztül igénybe vesznek minden évben és ez olyan óriási munkának felel meg, ami legalább 5000 aktaszám elintézésével egyenértékűA vm. árvaszékénél az 1927. évi 28421 iktató számmal szemben 28895 volt a beérkezett ügydarabok száma. Az előljáróválasztások a vármegyében mindenütt megtörténtek, úgyszintén megtartattak a községi képviselőtestületi tagválasztások is, ahol a tagok megbízatása lejárt. Általában megállapítható, hogy a választások terén az érdeklődés sokkal nagyobb volt, mint máskor és egyes helyeken az elöljárók sorában sok uj tagot választottak. A választások lefolyása teljes rendben történt. Vésztő községben a nyugdíjazás folytán megüresedett főjegyzői állásra a képviselőtestület Petrovszky Géza ottani jegyzőt, Füzesgyarmaton az elhalálozás folytán megüresedett adóügyi jegyzői állátra Har- sányi lászlót, Gyulavári községben az elhalálozás folytán megüresedett községi orvosi állásra dr. Remeczky Istvánt és ugyanott az ismét visszaállított segédjegyzői állásra Czifra — 32 —