Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-11-26 / 51. szám
Életbeléptetés. 69. §. Életbeléptetés. Ez a szabályrendelet a belügyminiszteri jóváhagyást követő közhirrététel után lép életbe. A 991 — 1913. bgy. és a 272—1915. bgy. szám alatt alkotott és a belügyminiszternek 34588—1914. és 41699 1916. számú rendeletével jóváhagyott szabályrendeletek érvényüket vesztik. Kelt Gyulán, 1929. évi október 10-ik napján tartott őszi rendes közgyűlésünkből. Indokolás. Ad. 4. §. 2. pontjánál: Tekintettel a §. 5. pontjának 2. alpontjára, a vármegyének és községeknek itt felsorolandó intézménye ezidőszerint nincs. Az intézkedés csak jövőre szól. (pl. A szeghalmi járási kórház lesz ilyen) Ad. 13. §. (2) alpont: világosabb át- szövegezés. Ad. 20. és 21. §§-ok: Az I. és II. számokkal ellátott nyugdíj kiszámítások mel- lőztettek azért, fmert Békésvármegyében azok már tárgytalanok. Ad. 23. §. (3) alpontban a kisgyülés helyett a közgyűlés hatáskörét állapította meg a törvényhatóság azért, mert az 1929. évi XXX. t.-c. 22. §. (1) és (2) bek. 11. pontja értelmében figyelemmel a (2) bek. 7. pontjára is törvényhatóságot terhelő szolgáltatás kérdésében a törvényhatóság jogosul határozni. Ad. 25. §. (2) alp. 4. pontját nem vette lel a törvényhatóság a szabályrendeletbe azért, mert az e pontban foglalt rendelkezés olyan tág értelemben vett magyarázatokra ad lehetőséget s olyan alig indokolható igényekre ad törvényes alapot, hogy szinte az összes előbbi pontokban foglalt korlátozásokat is feleslegessé teszi s más részről könnyen visszaélésekre adhat alkalmat. Kihagyta tehát a törvényhatóság ezt a pontot annak a kijelentésével, hogy szaV. Fejezet. bályrendeleti intézkedés hiányában is fennáll a törvényhatóságnak az a joga, hogy megfelelő konkrét esetben, az összes figyelembe vehető körülmények mérlegelése mellett szabadon határozzon és esetleg nyugdijat állapítson meg. Ad. 28—29. §§-ból az I. és II kiszámítási kimutatások kihagyattak azért, mert az ott felvett szabályozások Békésvármegyében ezidőszerint már tárgytalanok. Ad. 33. §. (2) alpontban »kisgyülést helyett a »törvényhatósági bizottségi közgyűlése hatáskörét állapította meg a törvényhatóság azon az alapon, amint azt a 23. §. (3) alpontjánál már fentebb indokoltuk. Ad. 51. §. (1) alponttól eltérőleg határozott a törvényhatóság azért, mert konkrét esetekben szerzett tapasztalatai alapján a legnagyobb tokban méltánytalannak tartja, hogy akkor is az özvegy kapja a temetési segélyt, ha elhunyt férjével annak betegsége és halálesete alkalmával nem élt együtt, öt betegségében más ápolta és a temetési költségeket sem ő, hanem más viselte. Az igazságosság azt követeli, hogy az özvegy is csak akkor kapja kézhez a temetési segélyt, ha a temetési költségeket tényleg ő viselte, inért a temetési segély, célja szerint, már teljesített kiadások megtérítésére. Az 53. §. (3) bekezdésében foglaltakat nem vette fel a törvényhatóság szabályrendeletébe azon indokokból, amelyeket fentebb ad. 25. §. (2) 4. pontjánál kifejtettünk. Ad. 59. §. (2) alpontnál az 1924. évi julius l-ével felvett községi alkalmazottaknak visszamenőlegesen nyugdijjárulékkal való megrovásától a törvényhatósági bizottság nem tekinthetett el azért, mert az egyenlő elbánás elve alapján nem tartja az igazságossággal összeegyeztethetőnek, hogy a községi alkalmazottak egyrésze minden hozzájárulás nélkül élvezzen nyugdijat akkor, mikor más alkalmazottak ugyanazon nyugdíjalapba hosszú évek során át tetemes összeget fizettek be. De másrészről a törvényhatósági bizottság sem mondhat le ezekről a hozzájárulásokról azért, mert éppen a községi alkalma-571 -