Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-11-26 / 51. szám

— 564

2. ha az özvegy minden további igényéről lemond;

3. ha a vármegye tiszti főorvosának bizonyítványával igazolja, hogy korához és egészségi állapotához képest legalább még két évig élhet;

4. olyan özvegy, akinek nevelési járulékra igényt adó korú (33. §.) gyermekei vannak, köteles a gyámhatóság hozzájárulá- lását is igazolni.

2. Az özvegyi nyugdijmegváltását csak figyelmet érdemlő esetekben lehet engedélyezni és összegét esetről-esetre kell meg- állapiítatni.

3. Az özvegyi nyugdijmegváltás összege az özvegyi nyugdíj és az általa utoljára élvezett negyedévi lakáspénz két évi együttes összegénél nagyobb nem lehet.

4. A megváltott özvegyi nyugdijat még akkor sem lehet újból folyósítani, ha az özvegy hajlandó lenne a megváltási összeget visszatéríteni.

48. §.

Aa újból férjhez ment özvegy nyugdijának megváltása.

1. Az újból férjhez ment özvegy az uj ból férjhezmenetel napjától számított egy éven belül özvegyi nyugdijának megváltását kívánhatja.

2. Az újból férjhezmenetel napjától számított egy évi határidő eltelte után az özvegyi nyugdíj megváltás tárgya többé nem lehet, hanem az esetleges újabb özvegység esetére fenn kell tartani.

3. A megváltási összeg a 47. §. (3.) bekezdésében meghatározott mértékkel azonos.

4. A megváltott özvegyi nyugdijat újabb özvegység esetén még akkor sem lehet újból folyósítani, ha az özvegy hajlandó lenne a megváltási összeget visszatéríteni.

5. Ha az újból férjhezment özvegy, akinek első férje után járó özvegyi nyugdija fenntartatott, második férje után is özvegységre jut, vagy ha a második férjjel kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, vagy érvénytelennek nyilvánította, a fenntartott özvegyi nyugdijat, ha arra a törvényes feltételek még mindig megvannak, a második férj halálának napját, illetőleg a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását kimondó határozat jogerőre emelkedésének napját követő hó elsejétől kezdve kell folyósítani.

6. Az olyan özvegy, akinek első férje után járó özvegyi nyugdija fenntartatott, ha a második férje után is igényt szerzett nyugdíjra, újabb özvegység esetén csak az egyik még pedig a magasabb összegű özvegyi nyugdíjra tarthat igényt.

c) Temetési segély.

49. §.

Temetési segélyre igényjogosultak.

1. Temetési segélyt a tényleges szolgálatban álló és a nyugalomba helyezett vármegyei vagy községi alkalmazott saját személye és a felesége (özvegye), továbbá családi pótlékra, illetőleg nevelési járulékra igénnyel biró gyermeke után lehet megállapítani.

2. A temetési segély akár tényleges szolgálatban álló, akár nyugalomba helyezett vármegyei vagy községi alkalmazottról, illetőleg ezeknek az (1.) bekezdésben említett családtagjairól van szó, az egyesitett vármegyei nyugdíjalapot terheli.

3. Az olyan vármegyei vagy községi alkalmazott (ezeknek az (1.) bekezdésben említett csalágtagjai) után, aki végkielégítésben részesült vagy nyugdiját megváltotta, temetési segélyt megállapítani nem lehet.

50. §.

Temetési segély mérve.

1. A tényleges szolgálatban elhalt vármegyei vagy községi alkalmazott és ennek felesége után temetési segély címén a legutolsó havi fizetésének 70%-a, a nyugdíjas állapotban elhalt vármegyei vagy községi alkalmazott és felesége után pedig temetési segély címén a legutolsó havi nyugdíjnak 70%-a jár.

2. A nyugellátásban részesülő özvegy elhalálozása esetén a legutolsó havi özvegyi nyugdíj 70%-a jár temetési segély címén.

3. Az igényjogosult családfő (a tény-