Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-11-26 / 51. szám
548 — alkalmazottak illetményeiből levont kereseti adóból és a vármegye közönségének hozzájárulásából kell fedezni. 3. §• A törzsvagyon leltározása és kezelése. 1. Mindazt az ingatlan és ingó vagyont vagy értéket, amely a Vármegyei Tiszti Nyugdíjalapnak és a községi, kör- és segédjegyzők nyugdíjalapjának volt a tulajdona, az E. V. Ny. vagyonaként kell leltárba foglalni. 2. Az E. V. Ny. készpénzét a postatakarékpénztárnál nyitott csekkszámlán kell kezelni, egyéb vagyonának kezeléséről és gyiimölcsöztetéséről a törvényhatósági bizottság határoz. 4. §■ Ellátásra igényjogosnlla k. Az E. V. Ny-ból ellátásra igényt tarthatnak : 1. Azok a vármegyei tisztviselők (a kezelőszemélyzetet is ideértve) dijnokok, altisztek és szolgák, akiket rendszeresített állásokra végleges minőségben megválasztottak, kineveztek, vagy az 1923: XXXV. t.-c. alapján kirendeltek. 2. Azok a közcélú vármegyei és községi intézmények végleges alkalmazottai, kiket a törvényhatósági bizottság, a m kir. belügyminiszter által is jóváhagyást igénylő határozatával az intézmény létesítésekor felvesz. 3. A községi (kör) jegyzők, segédjegyzők, orvosok, állatorvosok és mérnökök. 4. a tisztviselői tennivalókat ellátó azok az egyéb községi alkalmazottak, akiket rend- szeresitott állandó állásukra végleges minőségben életfogytiglan választottak meg, vagy nézték ki, ha fizetésük legalább akkora, mint az állami kezdőké. 5. Azok a 3. és 4. pont alatt nem említett községi alkalmazottak, akiket rend- szeresitett állandó állásokra véglegesen választottak meg, vagy neveztek ki, ha állásukkal — a belügyminisztertől is jóváhagyott szabályzat értelmében — az E V. Ny. terhére eső nyugdíjigény van egybekötve. 2. Olyan vármegyei vagy községi üzemeknek (vállalatoknak) az alkalmazottai, amelyeknek rendeltetése kizárólag csak az, hogy a vármegye vagy a község jövedelmeit gyarapítsák, az E. V. Ny. bői nem tarthatnak igényt ellátásra. 3. A községi közigazgatási tanfolyamra bocsátás céljából a községjegyzői irodában teljesített gyakorlati szolgálat (1900 : XX. t-c. 1. §.) ellátásra nem nyújt igényt. 5. §. A? ellátásra igényjogosultak nyugdíjjá nt léka. 1. Az ellátásra igényjogosult vármegyei és községi alkalmazottak (4. §.) az E. V. Ny.-ba nyugdijjárulékot kötelesek fizetni. 2. A vármegyei és a községi tisztviselők, ideértve a kezelőszemélyzet tagjait és mindazokat az alkalmazottakat is, akiknek állása legalább a kezelő tisztviselőkének megfelelő képesítéshez van kötve, fizetésüknek 2% át, a dijnokok és a többi alkalmazottak fizetésüknek 1 l/.2°/o át kötelesek nyug- dijjáruiékként az E. V. Ny.-ba befizetni. 3. A nyugdijjárulékot a fizetésből havonként kell levonni, illetőleg visszatartani. 4. A szabadságon töltött időnek egy évet meghaladó tartama alatt, valamint a felfüggesztett állapotban töltött idő alatt a nyugdijjárulék fizetési kötelezettsége szünetel. Ha azonban a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetményeket az igényjogosultnak utóbb kiutalják, abból a megfelelő időre járó nyugdijjárulékot is le kell vonni. 5. Az az idő, amely alatt a nyugdijjárulék fizetése szünetelt, a nyugdíj megállapításánál csak akkor vehető számításba, ha az alkalmazott a szünetelés idejére járó nyugdijjárulékot ennek megszűnte után azonnal önként befizette, vagy ha azt a visszatartott illetmények kiutalása alkalmával levonták. 6. A levont vagy önként befizetett nyugdijjárulékot sem az alkalmazottnak, sem hozzátartozójának nem lehet visszatéríteni, sem más nyugdíjintézetnek nem lehet áten gedni. Ez a tilalom nem zárja ki a tévesen
