Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-11-21 / 50. szám
545 — ben a megkezdett iskolai és egyéb építkezések sem voltak befejezhetek, sőt több helyen az elodázhatatlan javítási munkálatokat is el kellett fedezet hiányában halasztani. Ilyen viszouyok között sem a fegyelmi eljárás megindítása, sem egyéb sürgető és megtorló intézkedések nem vezetnek eredményre. Azon községi alkalmazottak azonban, akik az előirányzat kereteit nem tartották be, vagy egyéb mulasztást követtek el, minden esetben felelősségre vonattak. A községi alkalmazottak fizetési alapjából a múlt évben 14 község részére összesen 141400 pengő segélyt engedélyezett az alispán. Ez a segélyezés azonban az alap teljes tartalékát felemésztette s igy jövőben azon községek alkalmazottai részére, amelyek tartozásaikat rendes időben ki nem egyenlítik, az alispán fizetést nem utalványozhat. E helyütt említjük meg, hogy a vármegye alispánja a községek 1930. évi költségvetését most vizsgálja felül és mig az 1929. évben egyetlen egy község sem volt amelynek a pótadója, természetesen beleértve a kapott segélyt is, — 50 százaléknál magasabb lett volna, a folyó évben már, dacára innak, hogy most is kapott egypár község a községi fizetési alapból segélyt, legfeljebb 5—6 lesz azon községeknek a száma, amelyek 50 százalékos pótadóval fognak adminisztrálni. A többi 22—24 község pótadója a megengedett 50 százaléknál 15—30 százalékkal fogemelkedni. Természetesen ezeknek a községeknek költségvetéseit fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez, ahol azután ezek a költségvetések, amelyeket az alispán már igen sok tétel törlésével felülvizsgált, egészen bizonyosan még szigorúbb felülvizsgálatnak lesznek alávetve. Az ilyen végsőkig leredukált költségvetésekkel azonban lehetetlen a legminimálisabb szükségleteket is fedezni, hozzávéve még azt is, hogy az év első háromnegyedévében az adófizetések úgyszólván teljesen szünetelnek. Az ilyen erőltetett takarékosság célra egyáltalában nem vezet, mert gyakran az orvosság rosszabb, mint a betegség. Itt csak egyetlen egy segítség van, amit a vármegyék már többször kértek, nevezetesen az, hogy az állam a községek részére, méltányos kamat mellett, addig, mig a gazdasági helyzet jobbra fordul, vagy az a már régóta kilátásba helyezett és a községek háztartását eredményesen rendező törvény megalkottatik, — bizonyos előleget engedélyez s igy azok nem lesznek kénytelenek olyan drága kölcsönöket felvenni, amelyeknek magas kamatai, a község különben is csekély jövedelmének egy tekintélyes részét felemésztik. Rézgálic segélyakció. A válságba jutott szőlőgazdálkodás megsegítése érdekében, a múlt évben megindított rézgálic segélyakciót a földmivelésügyi miniszter a folyó gazdasági évben is folytatni kívánja s ezért, a jövő év tavaszán ismét 100 waggon usance minőségű 98—99%-os rézgálicot szándékozik a szőlőbirtokosok között, a rézgálic vételárának kamatmentes hitelezése mellett, kiosztani. Ezen rézgálicra minden szőlőbirtokos igényt tarthat. Az igényelhető rézgálic maximális mennyisége kát. holdanként 15 kgr. A rézgálic vételárát a miniszter ab Polgárdi Ipartelep vasútállomás waggonba rakva, 80 P-ben nettó állapította meg. A 2%-os forgalmi adó, valamint a vasúti szállítási költség vevőt terhelik. A vételár a jövő évi no- november 30-ig kamatmentesen hiteleztetik és a leszállítás a jövő év január 1-e és április 30-iki időben történik. A rézgálic kiosztásánál sem kezelési, sem egyéb költségek nem számíthatók fel. Helyszíni szemlék. A folyó évben elkészült tótkomlós—nagymajláthi útnak helyszíni szemléjét az alispán november 29-ének délelőtt 10 órára, a tarhos—vésztői útnak helyszíni szemléjét pedig november 30-ának délelőtt 9 órájára tűzte ki. Az előbbit Tótkomlós, utóbbit Békés községházánál való összejövetellel. A megyei városok képviselőtestületeinek újjáalakítása tárgyában a belügyminiszter akként rendelkezett, hogy a megyei városi képviselőtestületek tagjainak megválasztását legkésőbben 1929. évi december hó 31-ig kell megtartani. A képviselőtestületek valamennyi választott tagját újra kell választani. A meg