Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-10-05 / 41. szám

461 sál, a még be nem kapcsolt községeknek és tanyacsoportoknak a kiépített hálózatba való bekapcsolását kívánja megvalósítani. A pro- grammba besorozott 193 km. útvonalnak kiépítése után a kiépített és kiépítetlen utak hosszaránya a jelenlegi 33%-ról közel 53%-ra emelkednék.

Kereskedelemügyi miniszter ur megkül- dötte az 1930. évi közúti költségvetés egybeállítására vonatkozó szokásos körrendeletét, amelynek különösen figyelemreméltó pontjai az előző éviekkel szemben a következők :

A rendelet felhívta elsősorban a törvényhatóság figyelmét a 92600—1923. sz. kér. min. körrendeletre, melynek értelmében vicinális közutak fenntartásához az érdekelt községekre készpénzbeli hozzájárulás is kiróható. Rámutat a rendelet arra is, hogy a megnövekedett autóforgalomra való tekintettel a hengerelt kőpályákat valamely megfelelő eljárással jobban meg kell kötni, vagy legalább felületileg jobban megvédeni és e célra a bitumenes eljárást ajánlja a törvény- hatóság figyelmébe. E feladat megkönnyítése céljából a kereskedelemügyi miniszter ur a jövő évi közúti költségelőirányzatok elbírálásával kapcsolatban a bitumen anyagnak központi beszerzését vette tervbe. Kívánatosnak jelzi a rendelet, hogy elsősorban az 1928. és 29. években elvégzett hengerlések modernizálása biztosittassék és újabb hengerlések csak a legelkerülhetetlenebb esetekben irányoztassanak elő. Végül figyelmezteti a rendelet a közönséget, hogy a fentemlitett nagyarányú útépítési programm költségei az 1930. évi költségirányzat ösz- szeállitásánál csak az esetben veendők tekintetbe, ha ezáltal az előirányzat összeállítása késedelmet nem szenved.

V. Vegyesek,

A közigazgatás általános menetét illetőleg csak ugyanazokat a nehézségeket jelenthetem, amelyeket előző jelentéseimben, már annyiszor felhoztam. Hivatali vizsgálataim alkalmával legtöbb helyen panasz tárgyává tették a községek, a közigazgatási

teendőknek folytonos szaporodását, amelyeknek elvégzése a rendelkezésre álló munkaerőkkel csak a legnagyobb nehézségekkel történhetik. Fokozza ezeket a nehézségeket az a körülmény, hogy a felsőbb hatóság a fontosabb ügyeket úgyszólván kivétel nélkül soron kívül kívánja elintéztetni, ami ha megtörténik is, bizonyára az alaposság rovására megy. Igen sok a statisztikai adatgyűjtést elrendelő felsőbb hatósági rendelet, amelyek egyike-másika heteket vesz igénybe.

Az uj közigazgatási törvény alapján, úgy a legtöbb adót fizetőket választó, valamint az általános választójog alapján választandó megyebizottsági tagokat választók névjegyzékei teljesen készen vannak, illetőleg az azok ellen beadott jogorvoslatok, felsőbb hatóság által elbíráltattak. így tehát Békés vármegyében a megyebizottsági tagválasztások megtartásának nincs semmi akadálya. Az érdekképviselet alapján az uj megyebizottságban helyet foglaló egyének megválasztása, amely utolsó sorban kerül végrehajtás alá, különösebb nehézségbe nem fog ütközni. Ezen a téren csupán egy kérdés vár elintézésre, nevezetesen az, hogy a mező- gazdasági bizottság által választandó 25 tagot csak a vármegyei, vagy pedig a községi és járási mezőgazdasági bizottságok fogják-e együttesen választani. E részben tett felterjesztésemre, választ mind ez ideig nem kaptam.

A belügyminiszter ur időközben jóváhagyta a vármegye törvényhatósági bizottsága által készített azt a vármegyei szabályrendeletet, amelyet a megyebizottsági tagválasztó kerületek és az azok által választandó megyebizottsági tagok számáról alkotott.

Úgy Gyula város képviselőtestületének mint a törvényhatósági bizottságnak határozatával szemben, Gyula megyei város képviselőtestületi tagjainak száma összesen 80- ban lett volna megállapítandó. A belügyminiszter azonban aképpen rendelkezett, hogy a képviselőtestületi tagok számát, mindössze 64-ben engedélyezte, akiknek fele választott, fele virilis. A jelenleg még érvényben levő