Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-07-11 / 29. szám

-319 —

szaki felvételek megtörténtek és a munka még ezidén végrehajtásra kerül.

A közigazgatási bizottság teljes ülése után, melyen a bizottsági tagok teljes számban vettek részt, az albizottságok tartották meg üléseiket.

Az iskolán kívüli népművelési bizottság 1928—29. tanévi zárszámadása szerint bevétel volt 44344 P, kiadás 32327 P, pénz- maradváná 12047 P. A maradványból azonban 7200 P a Természettudományi Vezérkönyv költségeire és 2500 P 10 drb rádió vevőkészülékre van lekötve, a könyvtárkezelők jutalmazására tartalékoltatott 600 P, ezek szerint tiszta felesleg csnpán 1522 P. Ez az összeg vitetett át maradványként az 1929 — 30. tanévre. Az iskolán kívüli népművelési bizottság vezetősége most terjesz tette fel az 1928 -29. tanévi tevékenységéről szóló kimutatást, ennek nagy részét annak idején közöltük, a jelentésből ezúttal a következőket ismertetjük: Békésvármegye területén 6 éven felüli írni olvasni nem tudók száma 1920. évi statisztikai kimutatás szerint 39665 volt. A folyó tanévben 28 taníolyamot irányzott elő a bizottság, ezekből azonban csak 13-at fejezett be vizsgálattal, a többi tanfolyamnál nem volt meg a kellő számú 15 tag. A bizottság az évek óta szerzett szomorú adatok alapján megállapítja, hogy az analfabéta tanfolyamok társadalmi utón való szervezése nagy energia pazarlás és igen sok esetben meddő marad és véleménye szerint az analfabéták oktatása csak szigorú kötelezettséggel lenne legalább 30 éves korig eredményesen végrehajtandó. A népművelési bizottság területén a nép részére 119 könyvtár van forgalomban, amelyekből 10739 egyén 34102 könyvet kölcsönzött ki. A vármegye területén 11 Népház van, folyamatban van 3 helyen az építkezés. Békésvármegye az iskolán kívüli népművelés költségeihez az 1929. évben 31440 pengőt adott a községek utján.

Névváltozás. A belügyminiszter Klimó Sándor endródi lakosnak és négy kiskorú

gyermeke nevének > Katona* névre leendő átváltoztatását megengedte.

Illetőségi bizonyítványok kiállítása tárgyában a belügyminiszter részletes rendeletet küldött a vármegyéhez, amelyben elrendeli, hogy az illetőségi bizonyítványok alapjául fogalmazványt kell készíteni és azokat meg keli őrizni és amennyiben az illetőségi bizonyítvány állampolgársági ügyben kéretik, úgy ez az illetőségi bizonyítványon — amely két példányban állítandó ki — megjelölendő. Kifogásolja a miniszter, hogy illetőségi bizonyítványok kiállíttatnak olyan egyének részére is, akik a trianoni békeszerződés értelmében magyar állampolgárságukat vesztették. Szigorúan meghagyja a miniszter, hogy olyan személyeknek, akik az ország mai területén bírtak illetőséggel, de a trianoni békeszerződés életbelépését megelőzően négy évnél hosszabb ideig Magyarországnak az említett békeszerződés alapján elcsatolt részében laknak vagy laktak, a belföldi köz- tégi illetőséget tanúsító illetőségi bizonyit- nány csak abban az esetben állítható ki, ha feltétlen bizonyos, hogy az illetők az átcsatolt területen fekvő községben az 1921. évi julius hó 26-ig illetőséget nem szereztek.

Ulügyck. Több ízben panasz tárgyává tétetett a köröstarcsa—mezőberényi és a békésszentandrás —szarvasi állami utaknak az állapota, amelyek mai szélességükben nem felelnek meg a forgalom igényeinek. A kereskedelemügyi miniszter számtalan felterjesztés után végre elrendelte ezen utaknak a kijavítását, illetve macadam szerű kiszélesítését. Az államépitészeti hivatal az idevonatkozó terveket elkészítvén, igy remélhető, hogy a kérdéses kiszélesitési munkák most már nemsokára végre fognak hajtatni. A tarhos—vésztői 11 km. hosszú útnak építési munkálataiból eddig 7 2 km. elkészült. Ezen utón levő két csatorna hid bejárási tervezete befejezés előtt áll és azoknak közigazgatási bejárása rövidesen kitűzhető lesz. A gyoina—körösladányi th. utón épült kettős utkaparóház és a melléképületek teljesen elkészültek és az illető utkaparók által már használatba is vétettek. A körös-