Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-06-01 / 22. szám
— 248 — tavaszi rendes közgyűléséhez indítványt adtak be, amely indítványban hangsúlyozzák a vármegye főispánjának a vármegye érdekében kifejtett hasznos, eredményes és áldásos működését. Mióta a főispán a vármegye élén áll, működésében mindenkor a vármegye javát tartotta szem előtt és a vármegye iránt érzett lelkes szeretettől áthatva, elismerésre méltó ügybuzgósággal igyekezett a vármegye közérdekét előmozdítani és emellett a vármegye társadalmi, gazdasági, kulturális egyesületeinek, valamint egyeseknek jogos és méltányos kívánságai megvalósítása érdekében mindenkit lekötelező előzékenységgel működött közre. Ezért indítványozzák, hogy dr. Kovacsics Dezső főispánt ebből az alkalomból a törvényhatóság meleg szeretetéről és ragaszkodásáról biztosítsa. Az indítványt a vármegye közgyűlésére egybesereglett, rendkívül nagyszámú törvény- hatósági bizottsági tag szokatlan melegséggel és lelkesedéssel üdvözölte. Üdvözletüket külön is hangsúlyozták dr. Berthótij Károly az egész vármegye közönsége nevében, Be- liczey Géza felsőházi tag, kormányfőtanácsos a vármegye gazdasági társadalma nevében, Csizmadia András országgyűlési képviselő az orosházi társadalom nevében, Drie- nyovszky János, a békéscsabai kisgazda egyesület elnöke, Békésvármegye összes kisgazdái és kisgazda egyesületei nevében, Pollák Arnold a békéscsabai népegyletbe tömörült békéscsabai kisiparosok és munkások nevében, Schneider Mátyás a vármegyei iparosság nevében és K. Schriffert József volt országgyűlési képviselő Gyula város gazdatársadalma nevében. A törvényhatósági bizottság a felszólalások után egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az indítványt és a vármegye főispánjának # hálás köszönetét nyilvánítva, őt őszinte szeretetéről és megbecsülő ragaszkodásáról biztosította és a vármegye alispánjának indítványára kimondotta, hogy a vármegye főispánját 5 tagú küldöttséggel hívja meg a közgyűlésre. A küldöttség tagjai voltak : dr. csákói Geiszt Gyula vezetése alatt keceli Mészáros Dániel földbirtokos, Mets József kisbirtokos, dr. Pallmann Péter rcf. lelkész és dr. Gyöngyösi János kereskedő. A meghívott főispánt a terembe belépésekor Békésvármegye életében teljesen szokatlan, osztatlan meleg szeretet és lelkesedés fogadta, ami még csak fokozódott, mikor dr. Daimel Sándor, a vármegye alispánja komoly, igaz érzésekkel áthatott szavakkal őt a törvényhatóság határozata alapján üdvözölte. A nagy szónoki tehetségű főispán 5 éves főispáni szereplésében tőle megszokott magas szárnyalásu, mély érzésektől és gondolatoktól áthatott beszédeinek egyik leg- szebbikével válaszolt az üdvözlésre, melynek végeztével a törvényhatóság tagjai, mint egy ember állottak fel és percekig tartó lelkes, tüntető tapssal és éljenzéssel ünnepelték a jó szivü, munkakészségéről és mindenkihez társadalmi különbség nélkül páratlan jóindulatáról mindig tanúbizonyságot tett főispánt. A közgyűlés ezután áttért a tárgysorozatban felvett ügyek tárgyalására. Nagyobb vita a gyula—eperjes pusztai lakosok azon kérvényének tárgyalásánál keletkezőit, melyben Eperjes-pusztának Gyula r. t. várostól Újkígyós községhez való csatolását kérik. Kovács Márton bizottsági tag az állandó választmány javaslatával szemben, — amely az elcsatolást nem javasolja, — kéri, hogy a tanyabizottság javaslatát emelje határozattá a közgyűlés, amely az elcsatolás mellett nyilatkozott meg. Érvelése szerint az elcsatolásnak kormányrendeletben gyökerező alapja van és egyedül csak igy szolgálható az Eperjes pusztaiak jogos érdeke. Ezzel szemben dr. Varga Gyula Gyula város polgármestere tartalmas, nagyobb beszédben, történeti alapokról kiindulva bizoyitja, hogy egyrészről Gyula városa, különösen mai határmenti fekvésénél és ehhez fűződő fontosságánál fogva egyáltalában és semmiféle részleges érdekekből nem csonkítható meg, sőt mindent el kell követni, hogy az minél inkább megerősittessék, másrészről felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyeket Gyula
