Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-05-11 / 19. szám

Vármegyei közérdekű hirek.

A fármcgye a községeknek kölcsönt nem tód adni. Az utóbbi időben több község fordult a vármegyéhez, igy legutóbb Orosháza is, hogy mivel az adótfizetők az adót nem fizetik és igy a községek pénz nélkül szűkölködnek, függőkölcsönöket is nehezen, vagy igen súlyos kamatláb mellett kapnak, a vármegye segítse ki a községeket és adjon nekik kölcsönöket, amelyek után lényegesen kevesebb kamatot kell fizetniük, mintha a takarékból vennék fel a szükséges kölcsönöket.

Azok a községek, amelyek ilyen kérelmekkel fordulnak a vármegyéhez, teljesen tájékozatlanok a valódi helyzetről, amely lehetetlenné teszi, hogy a kérelmek, amint az az alábbiakból kitűnik, a legtávolabbról is figyelembevehetők lennének. A községeknek igen nagy kiadása a tisztviselőinek illetménye és a vármegye részére fizetendő hozzájárulás. A községi alkalmazottak fizetése, amelyet amintegy 3 évvel ezelőtt kiadott rendelet szerint — a vármegyében kezelt községi alkalmazottak fizetési alapjába kell befizetni és a havi illetményeket a vármegye utalja ezen befizetések alapján, a postatakarékpénztár utján, a községek részére évenként kereken 900.000 P, vagyis 11 milliárd 250 millió papirkorona összeget tesz ki. A községeknek a vármegyei költségekhez való évi hozzájárulása pedig 620.000 P, vagyis 7 milliárd 750 millió papirkorona. Ez a két összeg 1 millió 520.000 pengő, vagyis ösz- szesen 19 milliárd papirkoronának felel meg. A vármegyének összesen 3 alapja van, amelyekből kölcsönt adhatna és pedig a vármegyei háztartási alap, amelyben az év elején 130.000 P volt, a vármegyei nyugdíjalap. amelynek tőkéje 60.000 P és a községi alkalmazottak fizetési alapja 140.000 P. Ez összesen 330.000 P, vagyis 4 milliárd 150 millió papirkorona. Minthogy a községek túlnyomó része az idén a fent említett két óriási összegű tartozására semmit, vagy csak igen csekély összeget fizetett be a vármegyéhez, sőt nyolc község még a tavalyi ilyen természetű tartozásaival is hátralékban van, ezért a vármegye a legmesz- szebbmenő méltányosság alapján, figyelemmel volt a községek nehéz anyagi helyzetére és illetőleg arra, hogy az adókat túlnyomó részben csak az év utolsó negyedében fizetik, minélfogva az eddigi öt hónapra esedékes fizetéseknek és a vármegyei

hozzájárulásoknak túlnyomó részét a sajátjából előlegezte, sőt a nyolc község múlt évi tartozása is a vármegye által lett előlegezve. Ebből megállapítható, hogy a vármegyének rendelkezésre álló alapjai úgyszólván teljesen kimerültek, igy nemcsak hogy kölcsönt nem nyújthat a községeknek, hanem abba a kényszerhelyzetbe jutott, hogy junius hó elsejével legalább 15 község alkalmazottainak fizetését nem képes előlegezni. Erről az érdekelt községek részben már értesítve vannak, részben legközelebb értesítve lesznek azzal, hogy a szükséges pénzt vagy függő- kölcsön utján, vagy pedig az adófizetőktől akármily utón és módon beszerezzék, ha azt nem akarják, hogy a község alkalmazottjai fizetés nélkül maradjanak. A községek által a vármegyei hozzájárulásba befizetendő tartozásaikból fedezi a vármegye az igen nagy összegű és napról-napra szaporodó nyugdijakat. Minthogy a vármegyei hozzájárulásokat a községek éppen úgy nem fizetik, mint a községi alkalmazottak fizetési alapjának járó összegeket és igy a vármegye ezeket a kiadásokat is eddig a fenti vármegyei alapokból előlegezte, ezért most már odajutott a vármegye, hogy az igénybevehető alapjainak teljes kimerülése következtében, a községi alkalmazottak nyugdiját is kénytelen lesz legközelebb beszüntetni, mindazon községekre nézve, amelyek az ez évben már esedékes két részletet és négy község még a múlt évi tartozását be nem fizeti. Békésvármegye azon ritka vármegyék közé tartozik, amely az igazi takarékosság elve alapján, a fenti tekintélyes összegű, tartaléktartaléktőkét összegyűjtötte. Ezt a tartaléktőkét a vármegye most már az előadottak szerint kimerítette s további előleget nincs módjában nyújtani. A vármegye alispánja ezt a szomorú helyzetet a közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén fel fogja tárni és javasolni fogja, hogy a köztudomásúan nehéz gazdasági helyzetre figyelemmel, Írjon fel a belügyminiszterhez, hogy nyújtson legalább egy félévi szükségletet kielégítő kölcsönt a vármegyének és illetőleg a községeknek. Hogy ennek a felterjesztésnek lesz-e valami eredménye vagy sem, azt előre nem lehet tudni, éppen ezért a községeknek számolni kell azzal a valószínű feltevéssel, hogy a kormány megfelelő segítséget nem fog adni.

Bármennyire súlyos is a gazdasági helyzet, a községeket is igen nagy hiba terheli, hogy bízva a vármegyének előzékenységében és jóindulatában, az adóbehajtások terén olyan-210-