Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-05-11 / 19. szám

Vármegyei közérdekű hirek. A fármcgye a községeknek kölcsönt nem tód adni. Az utóbbi időben több község fordult a vármegyéhez, igy legutóbb Oros­háza is, hogy mivel az adótfizetők az adót nem fizetik és igy a községek pénz nélkül szűkölködnek, függőkölcsönöket is nehezen, vagy igen súlyos kamatláb mellett kapnak, a vármegye segítse ki a községeket és adjon nekik kölcsönöket, amelyek után lényegesen kevesebb kamatot kell fizetniük, mintha a takarékból vennék fel a szükséges kölcsö­nöket. Azok a községek, amelyek ilyen kérel­mekkel fordulnak a vármegyéhez, teljesen tájékozatlanok a valódi helyzetről, amely le­hetetlenné teszi, hogy a kérelmek, amint az az alábbiakból kitűnik, a legtávolabbról is figyelembevehetők lennének. A községeknek igen nagy kiadása a tisztviselőinek illetménye és a vármegye részére fizetendő hozzájárulás. A községi alkalmazottak fizetése, amelyet amintegy 3 évvel ezelőtt kiadott rendelet szerint — a vármegyében kezelt községi alkalmazottak fizetési alapjába kell befizetni és a havi illetményeket a vármegye utalja ezen befizetések alapján, a postatakarékpénz­tár utján, a községek részére évenként ke­reken 900.000 P, vagyis 11 milliárd 250 millió papirkorona összeget tesz ki. A köz­ségeknek a vármegyei költségekhez való évi hozzájárulása pedig 620.000 P, vagyis 7 milliárd 750 millió papirkorona. Ez a két összeg 1 millió 520.000 pengő, vagyis ösz- szesen 19 milliárd papirkoronának felel meg. A vármegyének összesen 3 alapja van, amelyekből kölcsönt adhatna és pedig a vármegyei háztartási alap, amelyben az év elején 130.000 P volt, a vármegyei nyugdíj­alap. amelynek tőkéje 60.000 P és a községi alkalmazottak fizetési alapja 140.000 P. Ez összesen 330.000 P, vagyis 4 milliárd 150 millió papirkorona. Minthogy a községek túl­nyomó része az idén a fent említett két óriási összegű tartozására semmit, vagy csak igen csekély összeget fizetett be a vármegyéhez, sőt nyolc község még a ta­valyi ilyen természetű tartozásaival is hátra­lékban van, ezért a vármegye a legmesz- szebbmenő méltányosság alapján, figyelem­mel volt a községek nehéz anyagi helyze­tére és illetőleg arra, hogy az adókat túlnyomó részben csak az év utolsó ne­gyedében fizetik, minélfogva az eddigi öt hónapra esedékes fizetéseknek és a vármegyei hozzájárulásoknak túlnyomó részét a saját­jából előlegezte, sőt a nyolc község múlt évi tartozása is a vármegye által lett előlegezve. Ebből megállapítható, hogy a vármegyének rendelkezésre álló alapjai úgyszólván telje­sen kimerültek, igy nemcsak hogy kölcsönt nem nyújthat a községeknek, hanem abba a kényszerhelyzetbe jutott, hogy junius hó elsejével legalább 15 község alkalmazottai­nak fizetését nem képes előlegezni. Erről az érdekelt községek részben már értesítve van­nak, részben legközelebb értesítve lesznek azzal, hogy a szükséges pénzt vagy függő- kölcsön utján, vagy pedig az adófizetőktől akármily utón és módon beszerezzék, ha azt nem akarják, hogy a község alkalmazottjai fizetés nélkül maradjanak. A községek által a vármegyei hozzájárulásba befizetendő tar­tozásaikból fedezi a vármegye az igen nagy összegű és napról-napra szaporodó nyugdija­kat. Minthogy a vármegyei hozzájárulásokat a községek éppen úgy nem fizetik, mint a községi alkalmazottak fizetési alapjának járó összegeket és igy a vármegye ezeket a ki­adásokat is eddig a fenti vármegyei alapok­ból előlegezte, ezért most már odajutott a vármegye, hogy az igénybevehető alapjainak teljes kimerülése következtében, a községi alkalmazottak nyugdiját is kénytelen lesz legközelebb beszüntetni, mindazon közsé­gekre nézve, amelyek az ez évben már ese­dékes két részletet és négy község még a múlt évi tartozását be nem fizeti. Békés­vármegye azon ritka vármegyék közé tarto­zik, amely az igazi takarékosság elve alap­ján, a fenti tekintélyes összegű, tartalék­tartaléktőkét összegyűjtötte. Ezt a tartalék­tőkét a vármegye most már az előadottak szerint kimerítette s további előleget nincs módjában nyújtani. A vármegye alispánja ezt a szomorú helyzetet a közigazgatási bi­zottság legközelebbi ülésén fel fogja tárni és javasolni fogja, hogy a köztudomásúan ne­héz gazdasági helyzetre figyelemmel, Írjon fel a belügyminiszterhez, hogy nyújtson leg­alább egy félévi szükségletet kielégítő köl­csönt a vármegyének és illetőleg a közsé­geknek. Hogy ennek a felterjesztésnek lesz-e valami eredménye vagy sem, azt előre nem lehet tudni, éppen ezért a községeknek szá­molni kell azzal a valószínű feltevéssel, hogy a kormány megfelelő segítséget nem fog adni. Bármennyire súlyos is a gazdasági hely­zet, a községeket is igen nagy hiba terheli, hogy bízva a vármegyének előzékenységében és jóindulatában, az adóbehajtások terén olyan-210-

Next

/
Thumbnails
Contents