Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-05-04 / 18. szám

202 ­gint bizonytalan időre el lett odázva, pedig a vármegye és a községek a kérdéses 11 km. hosszú ut építési költségeinek felét ön­ként elvállalták. A kamara átiratából kitű­nik, hogy az 1927—28 és 1928—29. évek­ben az állami költségvetés terhére összesen 831 km. állami utat épittetett, amelyből a Dunántúlra jut 608, a Tiszántúlra pedig csak 145 km. A Dunántúl az ország terüle­tének 39 százalékát teszi ki, a Tiszántúl pedig 26 százalékát és mégis a Dunántúl a fentiek szerint az utakból 74 százalékot, mig a Tiszántúl mindössze csak 17 százalé­kot kapott. A szarvas—mezőberéoyi vicinális út­nak a törvényhatósági utak hálózatába való felvétele iránt Szarvas község képviselőtes­tülete kérelmet intézett a törv. hat. bizott­sághoz. A kérelmet azzal indokolja, hogy a kérdéses ut a község külterületét középen ketté választja és nyugatról keleti irányban haladva, legtöbb tanyasort és tanyát érint. Szarvas község határába ebből az útból 17 km. esik és ezen a vidéken csaknem 1400 az érdekeltek száma. A község kép­viselőtestülete kijelenti, hogy kérdéses utat Szarvas és Mezőberény községek nemcsak, hogy kikövezni nem képesek, de belátható időn belül rendesen karban sem tudják tar­tani. Hogy a vármegye a kérdéses nagyon hosszú utat a községek hozzájárulása nélkül kikövezze, az ezidőszerint kizártnak látszik, azzal pedig, hogy a kérdéses ut a törvény- hatósági utak hálózatába, mint földút fel­vétetik, valami sokat nem nyernek a közsé­gek, mert a földutak karbantartása is óriási összeget igényel, aminek látható eredménye alig van. A fagybűresuH vidék gazdaközönsége kérelmeinek illetékes helyen való sikeres érvényesítése céljából a mezőgazdasági ka­mara azt kéri az érdekelt gazdasági egye­sületektől és egyéb gazda érdekvédelmi szervezetektől, hogy kérelmeiket ne külön- külön terjesszék a kormány elé s legfőképp ne külön küldöttségeknek vezetése formájá­ban, hanem azokat juttassák a mezőgazda- sági kamarához, hogy azokat egységesít­hesse és az egyetemes gazdaérdekeket tartva szem előtt, az érdekeltek bevonásával álla­píthassa meg azokat a pontozatokat, amelyek a fagykárosult tiszántúli gazdák egyetemé­nek kívánalmai, óhajai és esetleges panaszai, hogy azután ezeket a kéréseket az elnök : dr. Kállay Miklós által vezetendő nagy gazda­küldöttség utján juttathassa el a kamara a kormány-elnök és a szakminiszterek elé. Erdőkön keresztül vonuló vasúti pályák mellett famentes védplszták. A m. kir. földművelésügyi miniszter urnák 1929. évi 20203/1—1. szám alatt Pestvármegye köz- igazgatási bizottsága gazdasági albizottságá­hoz intézett rendelete szerint a jelenleg fennálló törvényes rendelkezések, nevezetesen az 1907. évi LIV. t.-c.-ben foglalt felhatal­mazás alapján kibocsátott 6127—907. M. E. számú rendeletbe foglalt vasutüzleti rend­tartás 99. és 101. §-a és a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-c. 133. §-a alapján nem kötelezhetők az erdőbirtokosok arra, hogy az erdejükben a vasúti pálya mindkét oldalán a pálya, illetve a vágány tengelyétől számítva szálas erdőben 20 mé­ter, növendék erdőben pedig 10 méter széles tűzbiztonsági védpásztát letaroljanak, kiirt­sanak s azt állandóan tisztán tartsák, to­vábbá, hogy az ily módon nyert védpásztát csakis kapásnövények termesztésére használ­ják fel. Csak abban az esetben lehet az erdőbirtokost erre kötelezni, ha az engedély- okirat kiadásánál erre kötelezettséget vállalt s ez a kötelezettsége a vonatkozó telek­jegyzőkönyvben, mint szolgalom fel van je­gyezve. A in. kir. kereskedelemügyi miniszter urat a földművelésügyi miniszter erről egy­idejűleg értesítette és felkérte, hogy az erdőkön keresztül vonuló vasúti pályateste­ken közlekedő mozdonyoknak szikrafogókkal való kötelező felszereltetése iránt megfelelően intézkedni szíveskedjék. (1211 —1929. Kb. szám.) Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba. Veszettség: Békéscsaba, Gyula, Békés, Békéssámson, Kondoros, Mezőberény, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós. Lóriikkor: Békéssámson, Füzesgyar­mat, Gádoros, Gerendás, Gyoma, Kondoros, Körösladány, Nagyszénás, Pusztaföldvár. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyoma. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, tfyula 1929.

Next

/
Thumbnails
Contents