Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-04-27 / 17. szám

192 — dacára az ideiglenes névjegyzéket hanyagul és rosszul Írják le. Hogy a közönségnek fogalma legyen, milyen nagy munkát kell itt a várm. központban végezni az ideiglenes névjegyzékek felülvizsgálásával, igazolja az a körülmény, hogy a vármegye 8 választó- kerületében 119 összeiró küldöttség van és az ezek által egybeállitott ideiglenes név­jegyzékeket kell itt a központban egyen­ként felülvizsgálni és abból a kihagyottakat és az újonnan felvetteket külön kiírni. Ezt a tetemes munkát április 1-től május 10-ig kell elvégezni, mert a névjegyzékeket május 15-én már a községeknek kell kiküldeni, hogy azokat a törvény értelmében közszem­lére kitegyék. Népkönyvtár adományozása. A föleim, mint. a kondorosi kisgazda körnek 134 kö tétből álló Népkönyvtárt adományozott. Miniszteri döntések kihágási ügyben. A földmv. miniszter egy II. fokú ítéletet, a kártérítésre vonatkozó részében megsemmisí­tett és a megállapított kártérítési összeget törölte, mert a kártérítési összegnek meg­állapítása nem becsléssel, vagy más hitelt érdemlő módon, hanem tisztán magán vád­lók bemondása alapján történt. Egy II. fokon hozott kihágási ítéletben az alispán kötelezte terheltet, hogy tégla­gyárának a vasúti pályatest felé eső oldalát tűzbiztonsági szempontból akácfával ültesse be. A belügyminiszter ezt az Ítéleti részt megsemmisítette, mert a tüztávlat megálla­pításának kérdésében a kihágási büntetőbiró nem járhat el, hanem ebben a kérdésben való döntésre a keresk. miniszternek van tör­vényes hatásköre. A nemzeti munkavédelem átszervezése. A nemzeti munkavédelmi intézmény ad­minisztratív szerveinek tagozódása, mint is­meretes, eddig a következő volt: felügyelő­ség, a belügyminisztérium VII. közbiztonsági osztályában, a székesfőváros és közvetlen környékének területén egy központi hivatal, I—X. kerületi, valamint újpesti, kispesti, pesterzsébeti és nagytétényi kirendeltségek működtek. A vármegyei és városi törvény­hatóságok székhelyén, nemkülönben a leg­fontosabb bánya- és ipartelepeken, a szük­séghez mérten, külön hivatalok személyzete látta el a teendőket. Eddigi, sűrűbbnek mondható, tagozódást » indokolttá tette a kezdet alapvető munkája, amikor ezt az intézményt életre keltő illeté­kes tényezők és lelkes hazafiak kis tábora mellett csupán a hivatalok és kirendeltségek voltak ennek az újszerű mozgalomnak a le­téteményesei. Most a hivatalok és kirendeltségek ed­digi rendjének ujáalakitása vált szükségessé. Magasabb szempont diktálta ezt. Ez az át­szervezés azonban a legcsekélyebb mérték­ben sem változtatja meg a szervezet alap­jait. Nem csökkenti akcióképességét, sőt to­vábbi fejlődésének lehetőségét sem korlátozza. Csupán adminisztratív jellegű intézkedés az országot behálózó hivatalos szervek tuldimenzionáltságának megszüntetésére. Az eszme és a cél, melynek szolgála­tában áll a polgárság a szervezet keretén belül, máris szépszámú lelket hódított meg. A polgárság munkavédelmi szervezetének gondolata életképes. Életképes nemcsak azért, mert a való élet mintegy parancsoló- lag követeli meg ezt az intézményt, mely­nek pontosan meghatározott célja van, bizo­nyítja ennek a megállapításnak igazát, hogy majdnem valamennyi európai állam rendel­kezik munkavédelmi szervezettel, hanem azon jellegzetessége is, hogy nem egy osztály, hanem az egész társadalom érdekének, te­hát közérdeknek szolgálatába állítja képes­ségeit. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba. Veszettség: Békéscsaba, Békés, Békés- sámson, Gyoma, Kondoros, Szarvas, Szeg­halom, Tótkomlós. Lóriikkor: Békéssámson, Füzesgyar­mat, Gádoros, Gerendás, Gyoma, Kondoros, Körösladány, Nagyszénás, Pusztaföldvár. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyoma. Nyomatott ©obay János könyvnyomdájában, Gyula 1929.

Next

/
Thumbnails
Contents