Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-04-27 / 17. szám

189 — fogja érvényesíteni és kifizetés végett le- küldi azokat az alispánhoz. Hogy ennek mi a magyarázata, ezt a rendeletből nem le­het megállapítani. Kifőző ipar üzletköre. Kifőzés az olyan iparüzlet, amelyben egyeseknek rendszerint előzetes megállapodás alapján, meghatáro­zott egységár ellenében nem egy-egy alka­lommal, hanem huzamosabb időn át meg­határozott fogásokból álló ebédet, esetleg vacsorát szolgáltatnak ki. A k'főzés ipar­igazolvány alapján gyakorolható szabad ipar. A kifőzésnek a fent hivatkozott ren­delkezésben megállapító kereteit túlhaladó kifőzés és ételkiszolgáltatás azonban már a vendéglő ipar üzletkörét érinti. Kérdés­tárgyát képezte, hogy vájjon annak az ipa­rosnak az iparát, aki hosszabb, rövidebb ideig szabadságvesztés büntetésre Ítéltetett, fogságának tartama alatt folytathatja-e an­nak a felesége. Ezt a kérdést a kereske­delmi és iparkamara igenlő értelemben dön­tötte el, illetőleg kimondotta, hogy a sza­badságvesztés büntetésre Ítélt iparosnak fog­ságának tartama alatt iparát a felesége folytathatja. A gynlavári Fehér-Körösi hid átépítése. A gyulavári Fehér-Körösi hid vasszerkezeté­nek megerősítési és fapallós pályaszerkeze- zetének vasbeton pályaszerkezettel való ki­cserélési munkálataira vonatkozó műszaki mü/eletet némi módosítással a kereskede­lemügyi miniszter végre jóváhagyta, és a kérdéses munkálatoknak a törvényhatósági útalap terhére való végrehajtását 131000, azaz egyszázbarmincegyezer pengő költség­gel engedélyezte. Egyben elrendelte a ke­reskedelemügyi miniszter, hogy a vármegye alispánja a vasszerkezeti munkákra szükebb- körü, a vasbetonszerkezeti munkákra pedig nyilvános versenytárgyalást tartson, amelyek felett a közigazgatási bizottság illetékes dönteni’ A munkálatok központi felügyele­tével dr. Hubert Pál miniszteri főmérnök bízatott meg. Tekintettel arra, hogy a mi­niszteri rendelet szerint az ügyet mégegy- szer közgyűlés elé kell terjeszteni, továbbá ugyancsak jóvá kell hagyatni a törvény­hatósággal a megkötendő vállalati szerző­déseket is, és figyelembevéve azt, hogy a vasszerkezeti munkák vállalkozója által ké­szítendő részletterveket jóváhagyás végett még a kereskedelmi miniszterhez kell fel­terjeszteni, mindezen kikötések betartása esetén attól tartunk, hogy a szóbanlévő és már régóta várt munkálatok végrehajtása még hosszú idő múlva fog bekövetkezni. Az Alföldi Első Gazdasági Vasat e hó 19-én igazgatósági ülést tartott amelyen be lett mutatva a múlt üzletévről a mérleg­számla, amelyből kitűnik, hogy a bevételi többlet az 1927. évivel szemben 96000 P volt. A személyforgalomban némi csökkenés mutatkozik ami az autóforgaluin fokozott emelkedésének a következménye. Az üzemi költségek még mindig nagyon magasak, igy az olaj ára 15—20 százalékkal emel­kedett, a benzin ára is folytonosan ingado­zik. Ügyvezető-igazgató jelentést tett arról, hogy a sinautó használata bevált, a közön­ség kedveli. A közgyűlés napját az igazga­tóság május 12-éré tűzte ki. A folyó évi első negyedében a forgalom a múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva mintegy 19 ezer pengő emelkedést tüntet fel. Az igaz­gatóság ülése után a tagok megtekintették az Alföldi Gazdasági vasútnak az utóbbi időkben nagy mértékben kibővített és na­gyon szépen dolgozó mühelytelepét. Vagyonátruházási illetékről községi szabályrendeletek. A községek abból a cél­ból, hogy jövedelmeiket fokozzák, mert az 50 százalékos pótadó az állandóan emel­kedő kiadások fedezésére már nem elégsé­ges, a felsőbb hatóság rendelete folytán egymásután alkotják meg az ingatlanvagyon átruházások után szedhető illetékekről szóló szabályrendeleteiket. Ilyen szabályrendeletet alkotott legutóbb Gyulavári, Békésszent- andrás és Kondoros község. Miniszteri döntés állami alkalmazottak által hivatalos minőségükben teljesített fa­kivágás ügyben. Egyik községben végre­hajtott háromszögelési munkálatok alkalmá­val a megbízott egyik segédmérnök az ál- lamvasut tulajdonát képező 20 darab akác-

Next

/
Thumbnails
Contents