Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-04-20 / 16. szám

— 183 rendezendő sportversenynek az a célja, hogy az ifjúságban az öntudatot, a sportszeretetet fejlessze, továbbá, hogy az iskolai és az azon kívül álló ifjúság közötti különbséget és ellentétet csökkentve, őket egymáshoz közelebb hozza, egy táborba tömörítse, hogy a hazának egyenlő gondolkozást! és érző fiai legyenek.

Az Influenzajárvány megszűnése következtében a népjóléti miniszter az eddig hetenként bekivánt távirati jelentéseket, amelyeket a vármegye alispánjának minden vasárnap délelőtt kellett megtenni, megszüntette.

Katonai célokra toborzott legénység nés&léséhez szükséges lakás és jövedelmi viszonyokat feltüntető igazolványok a várhegyéhez intézett honvédelmi miniszteri rendelet szerint illetékmentesek.

A vármegyei közúti adó és közmnuka hátralék. Az 1928. évi közúti adó a múlt év végén 147.000 P-t tett ki. Erre a folyó évben be lett fizetve 96.000 P, ezért tehát még mindig 45.000 P tavalyi hátralék van az útadóból. A községi közmunka hátralék a múlt év végén 192.000 P volt, erre az idén 100 000 pengő lett befizetve, a tavalyi hátralék tehát még mindig 88.000 P. Ezek szerint a vármegyei útadó és a közmunkából még tavalyi hátralék összesen 133.000 pengőt tesz ki. Természetes, hogy a folyó évi közmunkára és útadóra még egy fillér sem lett befizetve.

Egészséges község Csorvás községben a mostani influenza járvány során kifejezetten egyetlenegy influenzás eset sem fordult elő. A községben a halálozási arány is nagyon kedvező, amit igazol az a körülmény, hogy ezelőtt 28 évvel, midőn a jelenlegi községi orvos Csorvásra jött, az akkor még 5000 lakost számláló községben évenként 180—200 haláleset volt, mig most midőn a község már 7000 lakossal bir, ez a szám múlt évben 110 re csökkent. Ennek a kedvező körülménynek az a magyarázata, hogy a község magasan fekszik a tenger színe felett, ivóvize igen jó, a pincékben talaj viz soha sincs és hozzájárul a kedvező egészségi viszonyokhoz az a körülmény is, hogy az utcák 16 m. szélesek és a beltelkek legalább 300 négyszög öl teriiletüek.

Az Orosháza község tulajdonát képező Gyopáros gyógyfürdő statisztikai adatai az 1928- évben. A társadalombiztosító intézet részéről be volt utalva 398 egyén, privát fürdővendég volt 314. Az országos Stefánia szövetség akciója során 74 gyermek utaltatott a fürdőbe. Ezenfelül 3 szállóban 256 egyén, a Német-telepen 103 és privát helyen 32 egyén, az összes fürdővendégek száma ezek szerint a múlt évben 1177 volt. Ezenfelül Orosházáról és környékéről több ezren látogatták és használták fürdőt. A szabadfürdőt 15686, a kádfürdőt 5819, a bádogkádfürdőt 13009, az iszapfürdőt 1412, összesen tehát 35926 fürdővendég használta. A fürdővendégek fele része üdülő egyén volt, a többiek betegek.

Tanyai utak épitési akciója. Csongrád- vánmegye törvényhatósága országos mozgalmat indított a tanyai utak építése ügyében >A határozat* indokolásában — nagyon terjedelmesen — rá mutat arra, hogy alig van az alföld közgazdasági életének fontosabb problémája, mint a külterületi fontosabb útvonalak kiépítése. A tanyai külterületek helyzetének javítása elsősorban attól függ, hogy a nagy kiterjedésű tanyavilág ellátható-e járható utakkal és megszüntethető-e az a mai almaradott állapot, hogy a tanyák jó része az év egy részében a sártengerek és a járhatatlan utak miatt a lakott helyektől, a központtól, a vasúti állomásoktól hermetice el van zárva. A felirat szerint a tanyai utak építésénél nincs égetőbb és fontosabb feladat nemcsak köz- igazgatási és közegészségügyi érdekből, hanem a többtermelés szempontjából is.

Az útépítési költségeket a felirat úgy gondolja előteremteni, hogy annak egy részét a város vagy község, másik részét pedig az érdekeltség viseli. A leghelyesebb aránynak azt tartaná, ha a város vagy község 40 százalékát, az érdekeltség szintén 40 százalékát viselné a költségeknek s az állam pedig az esetben, ha 80 százaléka