Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-04-06 / 14. szám

- 155 7.5°/o kamatot fizet. A most említett 30.923 P 31 f többlettel tehát 412.306 P 66 f összegű állami kölcsön kamatait tudja fedezni, vagyis a megejtett liquidálás kereken 611 000 P beruházási kölcsön tehertől mentesiti az érdekeltséget, illetve 611.000 P beruházási kölcsön kamatára nyújt fedezetet. A liquidálás megejtésének és eredményének a társulat anyagi helyzetére vonatkozó nagy hordereje tehát kétségtelen, mert az érdekeltség mentesült kivetésének felemelésétől költségvetése stabilizálódott, azonkívül 230.000 P olyan tőkéhez jutott, amely- lyel szabadon rendelkezik s ami szintén járulék emeléstől óvta meg az érdekeltséget. Ezen igen kiváló eredméuy elérése a társulati igazgató-főmérnök, Trauttwein Gyula oly rendkívüli munkájának eredménye, amely óriási szorgalommal, türelemmel és kitartással kifejtett fáradsággal, az 1893. év óta az e tekintetben elmulasztottakat pótolta.

Gyógyszertár engedélyezés. Köztudomású, hogy a népjóléti miniszter még az 1926. évben kiadott rendeletével uj gyógyszertári jogosítványok engedélyezését ideiglenesen felfüggesztette és elrendelte, hogy uj gyógyszertárak engedélyezése iránt beadott. kérelmeket már a vármegye alispánja hivatalból utasítsa vissza. Ezt a rendeletét a miniszter most hatályon kívül helyezte és kijelenti, hogy nincs többé akadálya annak, hogy akár valamely község, akár valamely gyógyszerész uj gyógyszertár felállításáért folyamodhassák. A netán beadandó kérelmeket a törvény és az annak végrehajtása tárgyában kiadott utasitás figyelembe vételével kell tárgyalni és megfelelően indokolt javaslattal kell a népjóléti miniszterhez felterjeszteni. A kiadott miniszteri rendelet azzal van indokolva, hogy bár az ország gyógyszertárai kellő képen el van látva, mégis figyelemmel a netán felmerülő azokra a kivételes esetekre, amidőn valamely gyógyszertár felállítását a közegészségügy halaszthatatlan érdekei elkerülhetetlenné teszik, a régi törvényes állapot visz- szaállitása indokoltnak mutatkozik.

Gyulaváros a földművelésügyi miniszterhez intézett felterjesztésében azt kérte, hogy az istálló trágyának egyik községből, a másikba leendő kivitelét rendeletileg tiltsa el. A földmivelésügyi miniszter a felterjesztésre

most válaszolt és kijelenti, hogy a kérelem teljesítése nem áll módjában, mert egyrészt egy ilyen rendeletnek a kiadása a magánjog elveibe ütközik, másrészt gazdasági szempontból sem indokolt, mert a kivitel megtiltása esetén, trágyát nem termelő szőlőgazdaságok trágyaszükségletének beszerzése megnehezittetnék. Egyébként közli a miniszter, hogy a kérvényben hangsúlyozott cél elérése szempontjából megfelelő propagandát indított egyrészt a talaj okszerű művelésének, másrészt az istálló trágya helyes kezelésének a kisgazdák körében való elterjesztésére. De a kérdésben forgó célt szolgálja mintatrágya telepeknek államsegéllyel való létesítése is.

Orosházi munkásotthon Orosháza község az ottani munkásotthon céljaira egy 200 négyszögöles nagyságú telket adományozott, most az érdekeltek, az otthon építését az engedélyezett telken megakarják kezdeni és erre a községtől 2500 pengő segélyt kértek. A község méltányolva a munkásoknak gazdasági és kulturális szükségleteit s őket a káros szórakozásoktól megóvó és távoitartó művelődési szándékait és törekvéseit a kért összeget megszavazta azzal, hogy azt az 1930. évi községi költségvetésben fogja biztosítani. Feltételül azonban kikötötte, hogy a kért összeget csak akkor fizeti ki, ha a kérdéses épület már tető alatt lesz.

Az adóbefizetések egyik akadálya az a többszörös kifogás tárgyává tett körülmény, hogy a földbirtokreform végrehajtása során a földhözjuttatottak adótartozása egyénenként nagyon sok helyen még most sefn volt megosztható, miáltal természetesen az adókivetés is lehetetlenné válik és az érdekeltektől éveken át nem lehetett a megfelelő adót behajtani. Ebben az ügyben a várni, közigazgatási bizottság már két Ízben is felirt illetékes helyre, de a panaszolt helyzet végleges megoldást még most sem nyert

Gádorosi hősi szobor. Békésvárinegye községei túlnyomó részt eleget tettek azon hazafias kötelességüknek, hogy a világháborúban hősi halált halt vitéz fiaik emlékét