Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-01-26 / 4. szám
- 47 — A vármegyei székház épület kibővítési munkálatainak felülvizsgálatát e hó 15-én Leichtner Gyula közúti kerületi felügyelő, t kereskedelmi miniszteri tanácsos megkezdette. A felülvizsgálat 2 napon át tartott és annak alapján a kiszámítási munkálatok még hosszabb időt vesznek igénybe, amelyet azonban a vizsgálattal megbízott, Budapesten teljesít. A leszámolás eredményét a vármegye vezetősége természetesen nagy érdeklődéssel várja és az arra vonatkozó esetleges észrevételeit csak akkor fogja megtenni, ha a leszámolás eredménye ismeretes lesz. Békésszentaninadrás és Csabaesüd község közötti vitás vagyonjogi kérdés. Az által, hogy Csabaesüd, amely eddig Békés- szentandráshoz tartozott önálló községé lett, előállott annak szüksége, hogy a két község között fennálló vitás vagyonjogi kérdések tisztáztassanak és rendeztessenek. Ebből a célból a vármegye alispánja elsősorban a kérdésnek békés utón való megoldását kísérelte meg és ebből a célból dr. Hoffmann Károly vm. t. főügyészt küldte ki a helyszínére a vonatkozó tárgyalás megtartása céljából. A békés megoldás azonban sikerre nem vezetett és a további tárgyalásokat is Csabaesüd község ahhoz a feltételhez kötötte, hogyha Békésszentandrás község részéről ^megfelelő ajánlatot* kap. Békésszentandrás község azonban erre elvi okokból nem hajlandó. Ezek után — sajnos — nem marad más hátra, mint hogy a vitás vagyonjogi kérdések a gyulai kir. törvényszék előtt megindítandó per során tisztáztassanak. Ez a per előreláthatólag hosszú időt fog igénybe venni, kimenetele bizonytalan és ezenfelül bizonyára igen nagy perköltséggel fog járni, amelyet vagy az egyik, vagy mind két községnek kell megfizetni. Rokkantak elhalálozása. A Népjóléti miniszter kimutatást kíván a hadigondozottak között az 1927. évi julius 1-től az 1928. évi december 31-ig történt elhalálozásokról. A vármegye alispánja által felterjesztett kimutatás szerint az említett idő alatt elhalt a 25%-os rokkantak közül 13, az 50°/o-os rokkantak közzül 12, a 75%-sok közül 5, a 100%-sok közül 6, legénységi altiszti és tiszti rokkant. A hadiözvegyek között 18, a hadiárvák között 4 és a felmenő ágbeli rokonok között 27 volt az elhalálozás. A vadászaitól való eltiltás. A belügyminiszter egy conkrét kihágási eset kapcsán kimondotta, hogy kihágási Ítéletben a vadászattól senkit eltiltani nem lehet, ezért az alsófoku hatóságok Ítéletének ide vonatkozó részét megsemmisítette, kimondván, hogy a vadászattól való eltiltás a kihágási eljáráson kívül, külön határozattal mondható csak ki. A belügyminiszternek igaza van, azonban az alsófoku hatóságoknak a tévedése teljesen menthető, mert újabban több olyan törvény hozatott, amelyek szerint a foglalkozásoktól való eltiltás stb. éppen a kihágási ítéletben mondandó ki. Korira! Az 1928. évben hozott törvény az életbiztosításokra akként intézkedik, hogy az életbiztosítási összegek 5%-ban valorizálva ne azonnal, hanem csak 1933-ban fizetendők ki. A biztositó társaságok egyik csoportja azonban a felek iránt való méltányossághói azt kérte, engedtessék meg nekik a valorizációs összegek azonnali kifizetése. Zalavármegye feliratot intéz a pénzügyminiszterhez a törvény oly értelmű megváltoztatása iránt, hogy a biztositó társaságok a kérdéses összegek azonnal való kifizetésére köteleztessenek. A vármegye folyó évi költségvetése A vármegye folyó évi háztartási költségvetésének a belügyminiszter által történt felülvizsgálatát az alispánnak a vm. közigazgatási bizottsághoz tett jelentése alapján részletesen ismertettük. Az alispáni jelentés szerint a költségvetési pótadó a múlt évi 14.2%-ról 13.8%-ra szállíttatott le a belügyminiszter által. Ez az értesülés azonban téves volt, mert a folyó évre megállapított összege még ennél is kevesebb, vagyis 13.55%. A vármegye alispánja most már utasította a polgármestereket és a községi elöljárókat a pótadó kivetésére. Ezek szerint a tulajdonképeni közig, költségekre a szükséglet 283.000 P, a nyugdijköltségekre pedig 319.000 P. Ez a két összeg fedezendő tehát a községek hozzájárulásából, illetve pótadójából. A két rendezett tanácsú város a múlt évi föld, ház és társulat és általános kereseti adó után vármegyei hozzájárulás képen 5.24%-ot fizet azért, mert külön nyugdíjalapjuk van, mig a községek hozzá
