Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)

1928-05-21 / 21. szám

167 — tanyákon egyaránt — a társadalom minden rétegét, igen látogatottak voltak s sohasem tapasztalt tömegekben jelentkeztek az elő. adásokra. Az előadásokat legtöbb helyen vetített képekkel kisérték. Erre a célra a Bizottság tulajdonát képező 18 darab vetítőgép volt használatban, sőt igénybe vette a Bizottság intézmények, iskolák, magánosok vetítőgépeit is. Az ilyen előadások annyira tetszettek, hogy a legtöbb helyen meg kellett ismé­telni s még akkor is oly sokan jöttek, hogy a kapuban álló rendőröknek kellett a töme­get visszaszorítani, nehogy az előadási terem túlzsúfolt legyen. Keceli Mészáros Dániel földbirtokos a nagyszénás ujpusztai iskola részére a tanító népművelési munkáját meg­könnyítendő, a tanyai nép szórakoztatására egy darab mozigépet vett. Az előadásokon kívül működött a vár­megye területén 49 különbözü tanfolyam. És pedig : 9 analfabéta tanfolyam 898 órá­val, a hallgatók száma 341, 26 elemi isme­retterjesztő tanfolyam 1956 órával, 974 hall­gatóval, 14 általános irányú tanfolyam 973 órával s 526 hallgatóval. A nép a tanfolya­mokkal, azok irányával s az ott szerzett ismeretekkel annyira meg volt elégedve, hogy a jövőben is kéri azoknek megszerve­zését. Érdekes jelenség, általában a nép­művelői munka' eredményeként könyvelhetjük el, hogy a nép tanulni vágyik, a gazdaem­ber béresével együtt jár az előadásokra, egyik a másikat el nem hagyta volna soha, szorgalmasan jártak egész idő alatt és si­kerrel is vizsgáztak az előirt anyagból. Működött a vármegye területén 102 helyen népkönyvtár is. Ezeknek szükséges­ségét, a kultúra terjedő hatását bizonyítja, hogy ma már a disznókat legeltető kanász is népkönyvtári könyveket olvas a mezőn) a vármegyéken. Műkedvelői előadások száma 200, az ifjúsági egyesületekben 274 volt. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztéri­um részéről a legfelsőbb felügyeleti és ellen­őrzési jog gyakorlása céljából dr. Nevelős Gyula miniszteri tanácsos 1928. évi március hó 28, 29. 30-án meglátogatta a vármegyét. Szentkereszty Tivadar ü. v. elnökkel és Tantő József vármegyei népművelési titkár­ral együtt résztvett: Békéscsaba, Gyula, Kétegyháza, Bélmegyer, Vésztő, Csorvás Orosháza, Szentetornya, Gádoros, Nagyszé­nás, Ujpuszta, Kondoros bel- és külterületein folyó különböző népművelési tevékenységben és a vármegyei népművelési munkáról alko­tott véleményét az alábbiakban foglalta össze: »A békésvármegyei iskolánkivüli népmüve. lésről évek óta beérkező jelentésekből láttam már azt a lendületes munkát, amelynek köz­vetlen megszemlélése céljából jöttem most le. Örömmel mondhatom, hogy a népműve­lési munkának ilyen nagyszerű fellendülése nem speciális helyi jelenség, hanem ország­szerte tapasztalható. Az egyes vármegyei vezetőktől függ, hogy ezen lendület hol s miként érvényesül. B téren Békésmegye kétségtelenül első helyen áll. Itt az isko­lánk iviili népművelés Ugye úgy a közigaz­gatási, mint a kulturális vezetők részéről a legértékesebb pártolásban részesül stb.u Végül bejelentem, hogy a folyó évben ezideig 16 községben tartottam általános felügyeleti vizsgálatot és megvizsgáltam a szeghalmi és békési főszolgabírói hivatalo­kat is. Gyula, 1928. évi május hó 18-án. Dr. 5$ asm el Sándor, alispán. V. Pályázatok, hivatalos hirdetések, körőzvények. Debrecen sz. kir. város árvaszékének 10.326—1926. és 10.087-1927. áü. számú véghatározatával elhagyottá nyilvánított kk. a debreceni m. kir. Tisza István tudomány- egyetemi klinikán ápolt Czechmeiszter Zol­tán, Gizella Erzsébet és Béla községi illető­ségének a megállapítása szükséges. E célból Czechmeiszter Károly és Stollár Róza há­zasságából az 1877. évben Székesfehérváron született Czechmeiszter Károly (külön élő felesége neve Wohl Etel) artista hatósága ▲

Next

/
Thumbnails
Contents