Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-14 / 2. szám

12 — seprési dijakat is maguk szedhessék be és ennek folytán azokat a kivetési lajstromok­ból kihagyhassák. Erről az illető kémény­seprők azzal értesitendők, hogy valamely adózónak az együttes kezelésből való kivo­násának az a folyománya, hogy az ily adó­zókat terhelő az együttes kezelésbe be nem vont kéményseprési dijaknál esetleg mutat­kozó hátralékok nem hajthatók be közadók módjára, minthogy a községekben csakis a községi adókkal együttesen kezelt kémény seprési dijak hajthatók be közadók módjára. Amennyiben erre való tekintettel a kémény­seprő mester az ily kéményseprési dijakat is kéri az együttes kezelésbe bevonatni: ez ellen észrevétel nem tehető. A felsorolt épületektől eltekintve más épületek után járó kéményseprési dijakat a kéményseprő mesterek kis nagy községek­ben közvetlenül be nem szedhetnek. Az 1927. évben az együttes kezelésbe már bevont kéményseprési dijakat jelen ren­deletéin alapján az együttes kezelésből ki vonni nem szabad, ott ellenben ahol a fen­tebb említett épületek és telepek után járó kéményseprési dijak az együttes kezelésbe bármely oknál fogva be nem vonattak, azok­nak utólagos bevonásától eltekintek. Ha azonban valamely községben az egyéb kéményseprési dijak sem vonattak az együttes kezelésbe, az ezeknél esetleg fenn­álló hátralékokat közadók módjára behajtani nem szabad. Természetesen az együttes kezelésbe be nem vont és igy közadók módjára be nem hajtható kéményseprési dijak utján az 1922. évi XII. t. c. 64. §-ában említett 5%-os levonás a községet nem illeti. Több kéményseprő részéről ismételten panasz tárgyává tétetett, hogy a községek a 27552—VII. a. 1927. számú rendeletem- ben foglaltak dacára az együttesen kezelt közadók cimén befolyó bevételeknek a ké­ményseprési dijakra eső részét még most sem fizetik ki rendes időben. Miután a kéményseprési dijaknak a köz­ségek részéről történt jogosulatlan vissza­tartása a kéményseprő üzem fenntartását veszélyezteti, meghagyom a m. kir. adóhiva­talnak, hogy a kéményseprési dijak pontos időben való kifizetését a legszigorúbban ellenőrizze s az esetleges mulasztások meg­torlása iránt haladéktalanul intézkedjék. Budapest, 1927. julius 30 A miniszter rendeletéből: Kölbig Ferenc s. k. min. tanácsos. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő tren­deletek. Főszolgabírók ! 31850—1927. ikt. szám. — Munkás- egyesületek helyi csoportjai alakuló köz­gyűlésének engedélyezésénél követendő eljárás. — Az alábbi miniszteri rendeletet tudomás és alkalmazkodás végett közlöm. Gyula, 1928. január 3. Dr. Daimel Sándor, alispán. A m. kir. Belügyminiszternek 271000—927. VII. B. M. számú körrendeleté, a Munkás- Egyesületek helyi csoportjai alakuló közgyű­lésének engedélyezése iránt benyújtott ké­relme tárgyában. — Valamennyi törvény- hatóság első tisztviselőjének, a m. kir. ál­lami rendőrség budapesti és valamennyi ke­rületi főkapirányának. Több e setben arról győződtem meg, hogy a munkásegyesületek helyi csoportjai alakuló közgyűlésének engedélyezése iránti kérelmek elbírálása alkalmával az I. fokú rendőrhatóságok a gyűlések engedélyezése iránt benyújtott kérelmek alaki feltételeinek megkövetelése tekintetében nem egyöntetűen járnak el. Tekintettel arra, hogy az első fokú rendőrhatóságoknak ebből a különböző fel­fogásból igen sok félreértés és felesleges jogorvoslást igénylő intézkedés származik tájékozásul értesítem Méltóságodat, az alsóbb fokú hatóságokkal való közlés céljából, hogy a 115112—1923. számú körrendelet 5-ik bekezdésének első mondatában előirt azon rendelkezés — hogy a közgyűlést engedé­lyezni kell, ha az erre vonatkozó kérelmet az előirt alakiságok betartása mellett ter­jesztették elő — tulajdonképen az 1913. évi 7430 sz. körrendelet 1-ső pontjában körülirt feltételekre mutat rá, amelyek szerint tehát a jövőben a munkás egyesületek helyi cso­portjai alakuló közgyűlésének engedélyezése iránti kérelmeket is csak abban az esetben fogadhatják el és vehetik érdemleges tár­gyalás alá az illetékes elsőfokú rendőrható­ságok, ha az ilyen kérelmek, amelyekben a gyűlés célját, tárgysorozatát (a szónok név­szerinti megjelölésével), a gyűlés pontos he­lyét, pontos idejét is fel kell tüntetni, a szakegyesületnek a kérelmezett gyűlés helyén lakó 4 megbízható önjogu magyar állam­III.

Next

/
Thumbnails
Contents