Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-14 / 2. szám

6

fentartásához kilométerenként átlagban 20 m* fenntartási fedanyag szereztessék be. Ennek megfelelően a törvényhatósági bizottság az 1928. évi hengereléshez, valamint a fenntartáshoz szükséges kő- és fedanyag mennyiséget összesen 16696 m’-ben állapítja meg és hagyja jóvá.

1928, évi közúti költségelőirányzattal kapcsolatban a törvényhatósági bizottság még a következő határozatokat hozta :

1. A törvényhatósági bizottság a kirovandó községi közmunka mérvét Békésvármegye egész területére nézve az eddigi gyakorlatnak megfelelően az 1828. évre is az 1890. évi I. t.-c. 49. §-ának alapján az alábbiakban állapítja meg :

a) Minden egyes vonóállat után évenként 2 (kettő) igásnapszám szolgáltatandó.

b) Minden az illető községben divó módon nem téglából épült lakóház birtokosa, évenként és házanként 4 (négy) kézinapszám szolgáltatására köteles.

c) Kő- vagy téglaépület tulajdonosa évenként és házanként 6 (hat) kéztnapszámot, minden emelet után még további 2—2 (kettő-kettő) kézinapszámot tartozik szolgáltatni.

d) Idegen házban lakó egyének évenként 1—1 (egy-egy) kézinapszám teljesítésére kötelesek.

e) Családtagok akár önjoguak, akár nem, mindkét esetben évenként 1—1 (egy-egy) kézi napszámot kötelesek leszolgálni és pedig ha az ilyen családtagok száma 3-nál nagyobb is lenne, akkor sem lehet a kötelezettség e címen egy-egy családnál összesen 3—3 napnál több.

f) Géperejű jármüvek (gőzekék, motorekék, gőzgépek, cséplőgépek, személyszállító és teherautoinobilok) tulajdonosaira a 68924— 1924. K. M. és a 61.065—1925. K. M. rendeletben meghatározott mérvben a tényleges lóerők számának alapul vételével vetendő ki a községi közmunka és pedig olyképpen, hogy a tulajdnoképpeni géperejű jármüvek (teher- és személyautók) minden tényleges lóereje után évenként 2 (kettő) igásnapszám, mig a közutakat tényleg igénybevevő gőz és motorekéknél, valamint a magánjáró cséplőgépeknél illetve cséplőgarnituráknál a tényleges lóerő számának 257c-a után lóerőnként 2 (kettő) igásnapszám vetendő ki községi közmunka címén. A közutakat egyáltalán igénybe nem vevő gőzekék, motorekék és magánjáró cséplőgépek, valamint az egyik helyről a másik helyre vonóállatokkal továbbított, tehát nem magánjáró cséplőgépek után községi közmunka egyáltalán nem vetendő ki.

2. Kimondja a törvényhatósági bizottság 1928. évre is a községi közmunka felerészének kötelező megváltását, vagyis azt, hogy a községi közmunkára kötelezett egyének a reájuk kivetett községi közmunkának felerészét a törvényhatósági bizottság által egyidejűleg megállapított alábbi váltságárakkal készpénzben megállapítani kötelesek ; önként érthetőig jogukban áll azonban közmunka tartozásukat teljes egészében is készpénzben megváltani.

3. A törvényhatósági bizottság a községi közmunka váltságárát Békésvármegye egész területére 1928. évre a következőképen állapítja meg :

a) 1 (egy) kézinapszám váltságára 2 (kettő) pengő ;

b) 1 (egy) igásnapszám váltságára 7 (hét) pengő.

Megállapítja a törvényhatósági bizottság, hogy a váltságáraknak legalább is a fenti mérvben való megállapítása költségvetés reá- litásának érdekében feltétlenül szükséges és indokolt nemcsak azért, hogy a kőanyagok vasúti viteldijának igen nagymérvű felemeléséből a törvényhatóságra háramló nagy ösz- szegü többletkiadás némi fedezetet találjon, hanem azért is, mert a fenti váltságárak még mindég mélyen alatta vannak azoknak a napszámbéreknek, amelyeket a törvényhatóság fizet a közúti munkálatokkal kapcsolatban alkalmazott napszámosoknak és fuvarosoknak.

Ezekre való tekintettel nyomatékosan kéri a türvényhatóság a keresk. miniszter úrtól a közmunka váltságárak fenti mérvben történt megállapításának jóváhagyását.

4. Határozatilag javaslatot tesz a törvény- hatósági bizottság a keresk. miniszter úrhoz, hogy a községi közmunkának a törvényhatósági közúti alap és a községek közötti megosztása 1928. évre is olyképen rendeltessék el, mint ahogy az 1927. évre el volt rendelve, nevezetesen, hogy a kivetett közmunkából behajthatatlanság vagy egyéb okok miatt be nem folyó közmunka tartozásnak levonása után tényleg befolyó (természetbeni és készpénz- beni) közmunka bevételből a községek kötelesek legyenek a törvényhatóság részére átengedni és annak közúti alapjába beszállítani a géperejű jármüvek után befolyó községi közmunkát 100%-bán, tehát teljes egészében, a kézi és igás közmunkának pedig 70 (hetven) %-át, mig az utóbbinak fennmaradó 30 (harminc) %-át a községek saját községi útjaiknak fenntartására legyenek jogosultak visszatartani és fordítani.

Kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy valamely község által természetbeni közmunka csak akkor bocsátható a közúti alap rendelkezésére, ha a kötelező és önkéntes közmunka megváltásokból befolyó készpénz együttesen sem fedezné teljes egészében a közüti alap 70%-os részesedését.

Ezzel kapcsolatban határozatilag kimondja a törvényhatóság azt is, hogy amennyiben a közúti alap az előző pont szerint természetbeni közmunkát is kénytelen lenne igénybevenni, az esetben a vármegye alispánja által az államépitészeti hivatal javaslatára rendeletileg állapitandók meg azok a szakmánymunka teljesítmények, amelyeket a közmunkára kötelezett egyének a különböző munkanemekből és szállításokból egy-egy kézi, illetve igás közmunka napszám fejében teljesíteni tartoznak.

6. Megállapítja a törvényhatósági bizottság, hogy az 1928. évi közúti költségvetés

M',