Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-24 / 47. szám
- 394 — történő árusítás után szedhető 20 fillért 15 fillérre, a padokon vagy állványokon történő árusítás után megállapított 15 fillért 12 fillérre, végül az aprójószág kereskedők által vásárolt aprójószág és tojás elhelyezése céljából szükséges üres ketrecek és tojásos ládák után az 50 fillért 10 fillérre szállította le. A vármegyei legtöbb adófizetők jövőévi névjegyzékében időközben az a változás állott elő, hogy a vm. igazoló választmány a névjegyzékből 3 egyént törölt és azok helyébe Birkenhauer Mihály békéscsabai, Winter P. Adátn mezőberényi és Braun Mór gyulai lakost vette fel. A különböző anyagú útépítések megtekintése céljából dr. Márky Barna vm. főjegyző és Bálint Imre államépitészeti hivatali főnök, műszaki tanácsos a múlt hét folyamán megtekintették az Esztergom megyé- ben fekvő Nyergesujfalun és Felsőgáilán a különböző anyagokból létesített (beton kera- mit bitumen) utakat és az illető gyárak előzékenysége mellett megtekintették az ezen anyagokat előállító, teljesen modern berendezésű és felszerelésű gyárakat. A vármegyében legközelebb folyamatba teendő útépítéseknél szerzett tapasztalataiknak a vármegye minden esetre hasznát fog venni. Békéscsaba városból kivált és önálló községgé átalakult Gerendás községnek Békéscsaba várossal szemben fennálló vagyonjogi igényeinek rendezése éveken keresztül húzódott s végre is egyezséggel fejeződött be. Az egyezség szerint Békéscsaba város Gerendás községgel fennálló tartozásának kiegyenlitéseül 20000 pengőt tartozik fizetni, amelyet nemrégen Gerendás községnek meg is küldött. A gádorosi vágóhíd Gádoros község uj vádóhid létesítésére lett felhiva. A község terveket elkészíttetvén, kitűnt, hogy az uj vágóhíd mintegy 26.000 pengő költséget fog igényelni. Minthogy azonban a vágóhídi dijak az esetleg felveendő kölcsön évi kamat- terhét sem fedeznék, a község pedig a jelenlegi viszonyok között kölcsönt nem kap, mert ingatlana nincs, ennélfogva azt kéri, hogy a felsőbb hatóság a községet az uj vágóhíd építésének kötelezettsége alól mentse fel annál is inkább, mert a község felfogása szerint, uj vágóhidat csak akkor tartoznak létesíteni, ha a befolyó vágatási dijak az összes költségeket fedezik. Útépítések. A tótkomlós—nagymajláthi 4 km., valamint a tarhos—vésztői 11 km. hosszú th. utak kiépítésére vonatkozó kiírási műveletet, az államépitészeti hivatal végre elkészítvén, azokat az alispán közzététel céljából az előirt lapoknak megküldötte. Az ajánlatok december 6-ig nyújtandók be a vármegye alispánjához, aki azokat még aznap fel fogja bontani, úgy hogy az ajánlatok elfogadása felett az átszámítások elvégzése után a december hó 10-én megtartandó vármegyei közigazgatási bizottság fog határozni, minthogy erre ez a hatóság illetékes, nem pedig — mint eddig történt — az árlejtező bizottság. Békéscsabai közkórházzal kapcsolatosan létesítendő fertőző osztály és fertőtlenítő intézet létesítése tárgyában a népjóléti miniszter az összes iratokat azzal küldötte vissza az alispánnak, hogy csak a kórház telkével határos, illetve ahhoz igen közel elhelyezett fertőző kórházat minősíthet, illetve szerepeltethet a kórház szerves alkotórészét képező fertőzőosztályaképen, mert a nagyobb távolság és elszigeteltség az adminisztráció, élelmezés stb. az egységes és megnyugtató vezetést és ellátást kizárják. Kijelenti a miniszter, ha a város mégis ragaszkodnék a külön fertőtlenítő kórház építéséhez, az esetben úgy az építkezési, mint fenntartási többletkiadásokat, — amely ezáltal előáll, — a városnak kell viselni. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba. Békés, Öcsöd. Veszettség: Gyula, Békéssámson, Vésztő. Ragadós száj- és körömfájás: Békéssámson, Gyulavári, Pusztaföldvár. Jnhhimlő: Füzesgyarmat, Tótkomlós. Lóriikkor: Békéssámson, Endrőd. Sertésorbánc: Békéssámson, Gádoros, Kondoros, Pusztaföldvár, Orosháza, Szente- tornya. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyula, Békéssámson, Füzesgyarmat, Gyorna, Gyulavári, Szeghalom, Vésztő. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1928.
