Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-24 / 47. szám
— 392 — a közterhekhez ezen idő alatt legalább is közvetve hozzájárult-e, jegyzőkönyvileg kihallgatandó s a felvett jegyzőkönyv 25780. 1928 ottani számra utalással, Baranyavár- inegye alispánjának közvetlenül küldendő meg. Debrecen sz. kir. város árvaszékének 9510—1924. áii. számú véghatározatával elhagyottá nyilvánított Sípos István községi illetőségének és állampolgárságának a megállapítása szükséges. Az anyja, Sipos Irma cseléd, Sipos Esztertől az 1896. évben Nagy- ecseden született. Állítólag Malatinszki Ferenc napszámossal él közös háztartásban, jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. Sipos Irma nyomozandó és megtalálása esetén a szokásos nyomtatvány szerint a községi illetőségére nézve részletesen kihallgatandó és a kihallgatásról írott jegyzőkönyv 21.362— 1928. ottani számra utalással Debrecen sz. kir. város tanácsának közvetlenül küldendő meg. Minthogy a rendelkezésre álló adatok szerint Sipos Irma Magyarországtól elcsatolt Királydaróc községbeli illetőségűnek látszik lenni, arra nézve is kihallgatandó, hogy a trianoni békeszerződés 61-ik pontja alapján annak idején Magyarország javára optált-e vagy azóta a visszahonositását kérte-e ? Marvizer Emma kiskorú illetőségének megállapitása során szükségessé vált édesanyjának, Marvizer Rozáliának kihallgatása. Marvizer Róza, aki Marvizer Antal és Kan- ker Katalin szülőktől 1903-ban Nagyeszter- gár községben született s aki fentnevezett gyermekének születése — 1926. április — után Kenyéri községből ismeretlen helyre költözött, nyomozandó s feltalálása esetén illetőségi viszonyaira kihallgatandó és erről Vasvármegye alispánja közvetlenül értesítendő. Állítólag időközben Vértesfalva s Pénzeskut községben, illetve pusztán fordult meg. Vármegyei közérdekű hírek. A vármegye hivatalos levelezésének átalánydíja. A báboru előtti időkben köztudomás szerint a kivatalos levelezések portómentességet élveztek, ugyancsak díjtalanul használhatták a vármegyék telefonjaikat is a hivatalos beszélgetések lebonyolítása céljából. A háború után azonban ez a helyzet megváltozott és most már úgy a hivatalos levelezések, mint a hivatalos távbeszélgetések is, fizetési kötelezettség alá esnek. Ezen újabb felsőbbhatósági rendelkezés következtében a vármegyék tetemes költséggel terheltéinek. A hivatalos levelezések után a vármegye átalánydíjat fizet, amelyet a kereskedelemügyi miniszter a statisztikai adatok alapján évenkint állapit meg. A kereskedelemügyi miniszter most közli, hogy a jövő évben a vármegye által fizetendő por- tódij évi összegét, az eddigi 9168 pengőről 11665 pengőre emelte. A felemelés oka az, hogy egyrészt a levélpostai forgalom emelkedett, másrészt a pengőértékre való áttérés alkalmával az ajánlási dij és tértivevény dija szintén felemeltetett és végül, hogy a posta és postatakarékpénztári fizetési utalványok kézbesítési dija, az átalányösszegbe szintén beleszámít. Az említett évi összeg havonkint fizetendő. Ezek szerint a vármegye terhe 2496 pengővel, vagyis több mint 30 millióval szaporodott, amely többletről a költségvetésben nem történt gondoskodás, mivel a költségvetés már a belügyminiszter felülbírálása alatt áll. A gynlsi Jrizsefszanatóriam bővítése. A gyulai Józsefszanatórium telepén egy kétemeletes tüdőbeteg pavillon létesítése van tervbe véve. A terveket és költségvetést az alispán nemrég felterjesztette a népjóléti miniszterhez, aki most értesítette az alispánt, hogy a kibővítést a tervek elfogadásával engedélyezte. Magángyógyiníézeiek a vármegyében. A népjóléti miniszter adatokat kért a vármegye alispánjától a vármegye területén levő magángyógyintézetekről. Az alispán jelentése szerint a vármegye területén 2 magánkánkórház van, mindkettő Orosházán. Az egyiknek tulajdonosa és fenntartója dr. Csermák Béla egészségügyi tanácsos, a másiké dr. Sándor Béla szülészeti és nőgyógyászati szakorvos. Az előbbi kórház 7, az utóbbi 10 ágyas, a dr. Csermák Béla kór
