Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-17 / 46. szám
382 ségekból a reá eső részt már szintén megszavazta, ennélfogva a kérdéses útszakasznak, amely Orosháza és Szentetornya községek igen nagy gazdasági érdekét lesz hivatva kielégíteni, a kiépítése a jövő évi vármegyei útépítési munkálatoknak egyik legelső feladatát fogja képezni. Békés község belterületén átvonuló Fehér és Fekete körösi hidak, a nagy forgalom miatt mostani szélességükben nem felelnek meg a követelményeknek, ezért a községnek már régóta az a kívánsága, hogy ezek a hidak, de különösen a Fehér körösi hid, lényegesen kiszélesittessék. A kérdéses munkálatok végrehajtása azonban igen tekintélyes összeget igényel, amelyre azonban sem a községnek, sem a vármegyének fedezete nincs. Mivel azonban kérdéses munkálatok végrehajtása elől alig lehet kitérni, ezért a község újból és komolyan foglalkozik a kérdéses hidak átalakítási munkálatainak a keresztülvitelével. A főszolgabíró utján a község most kérelmet intézett a vm, alispánjához, hogy ezért tűzzön ki egy helyszíni tárgyalást, amelyen az építés részletei megállapittassanak és a végrehajtási költségek mikénti biztosítása is megbeszélés tárgyává tétessék, hogy annak alapján azután a tervek Békés község által elkészíthetők legyenek. A költségek biztosítására az a módozat van tervbe véve, hogy a község a vámos utak kezelését a vármegyétől átveszi és azok jövedelme terhére fog egy hosszabb lejáratú kölcsönt felvenni. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ez év október 11-én tartott teljes üléséről felvett jegyzőkönyvből, mint közérdekű ügyeket az alábbiakat ismertetjük: A kereskedelmi miniszter a kamarától a tüzkárbiztositás államosítása ügyében véleményt kért, a kamara a kérdésnek a napirendről való levételét hozta a miniszternél javaslatba. Az iparosok állandó panasza következtében részletes felterjesztésben kérte a kamara a betegségbiztosítási, balesetbiztosítási járulékok késedelmes fizetése esetére megállapított havi 2%-os késedelmi pótléknak legalább l"/0-ra leendő leszállítását, mert a 2% a legtöbb esetben önhibájukon kívül késedelmesen fizető iparosokra igen nagy terhet ró. A kamara véleménye szerint a cséplési munka iparszerü gyakorlásának az iparigazolvány váltása az előfeltétele. Azok tehát, akik iparigazolvánnyal nem bírnak, azok a mások számára végzett csépléstől eltiltandók és ellenük a kihágási eljárás megindítandó. Az iparigazolvánnyal rendelkező cséplőgéptulajdonosok iparszerü cséplést nemcsak a saját, hanem más iparhatóság területén is vállalhatnak. Az egyes gazdaságok által alkalmazott ipari segédek további alkalmaztatása addig, mig az illetők gazdasági cselédek, nem kifogásolható azért, mert ezek az egyének csupán a gazdaság vagy gazda számára dolgozhatnak. Ha ilyen ipari segédek megrendelő részére is dolgoznának, úgy abban az esetben kontárkodást követnek el. Koporsók készítése az asztalosipar munkakörébe tartozik és azzal csakis iparigazolvánnyal biró asztalos iparos foglalkozhat. A temetkezési vállalkozó azonban, ha az asztalosipar önálló gyakorlására nincs iparigazolványa, koporsókat nem készíthet. Azok a lacikonyha tartók, akik nyílt piacon nap-nap után rendszeresen főznek hurkát, vagy sütnek pecsenyét, mint kifőzök iparigazolványt tartoznak váltani, ellenben azok, akik csupán alkalomszerűen országos vagy hetivásárokon főznek vagy sütnek és egyébként pedig más főkeresettel bírnak, ezek iparigazolványt nem kötelesek váltani. A várm. szabályrendelettel az idegen iparosoknak csakis a hetivásárokon való látogatása szabályozható, ellenben az országos vásárok látogatása egyáltalában nem korlátozható. A kereskedelmi és iparkamara az állat- forgalmiadó eltörlése érdekében a pénzügy- miniszterhez felirattal élt. Azt az indítványt azonban, ami a teljes ülésen elhangzott, hogy Németországgal szemben, amely állammal szemben Magyarország még kereskedelmi szerződést nem kötött és ennek dacára
