Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-17 / 46. szám
375 — SZABÁLYRENDELET rendezett tanáesn város nagyközség javára fizetendő községi ingatlan vagyonátruházási illetékről. 1 §. Az illeték tárgya. rendezetttanácsu város------------------------------------------------— nagyközség ja vára mindazokban az esetekben, amelyekben a község területén lévő ingatlanok átruházása, vagy átszállása után az 1920: XXXIV. törvénycikk rendelkezései szerint állami ingatlan vagyon átruházási illetéket kell fizetni, az 1920 : XXXIV. t. c. 115— 117. §-a alapján megalkotott ennek a szabályrendeletnek értelmében külön községi ingatlan vagyonátruházási illeték is fizetendő. 2. §. Mentességek. A községi ingatlan vagyonátruházási illeték alól mentesek mindazok, akik az állami ingatlan vagyonátruházási illetékre nézvn illetékmentességben vagy illetékkedvezményben részesülnek, és pedig ugyanolyan mértékben, mint az állami ingatlan vagyonátruházási illeték tekintetében. 3. §. Az illetékkötelezettség keletkezése. A községi ingatlan vagyonátruházási illeték követeléséhez való jog azon a napon keletkezik, amelyen az illeték alá eső vagyon átruházás (átszállás) telekkönyvi bejegyzése megtörtént. Azokban az esetekben, amelyekben az állami ingatlan vagyonátruházási illeték befizetését bizonyos későbbi időpontig függőben lehet tartani, a községi ingatlan vagyon- átvuházási illetéket a fél kérelmére ugyanaddig az időpontig szintén nyilvántartásba kell venni. A községi ingatlan vagyonátruházási illeték kiszabá ához való jog öt év alatt évül el, attól a naptól számítva, amelyen a telekkönyvi hatóságnak az átruházás (át- szállát) bejegyzéséről szóló végzése a községhez érkezett. Az elévülés szempontjából közömbös, hogy a tél egyetemlegesség vagy kezesség címén köteles-e az illetéket fizetni. Az elévülés csak a rendes jogorvoslatok utján érvényesíthető. Az önként befizetett illeték visszatérítése elévülés címén nem követelhető. t 5. §. A pótilleték kiszabása. A községi elöljáróság (10. §.) teljesítette illetékkiszabást a járási főszolgabíró, a számvevőség közreműködésével hivatalból felülvizsgálja. Ha az illetékkiszabási iratok felülvizsgálása alkalmával, vagy más utón kiderül, hogy az illeték kiszámítása hibás volt, vagy a jelen szabályrendelet rendelkezéseinek helytelen alkalmazása következtében a község kárt szenvedett, a kiszabás — esetleg a fél- terhére is — helyesbítendő. A helyesbítésnek a 4. §-ban meghatározott elévülési idő belüi is csak az első kiszabásról szóló fizetési meghagyásnak s ha ez ellen a fél jogorvoslattal élt, a köz- igazgatási bizottság adóügyi bizottsága határozatának kézbesítésétől számított két éven belül van helye. A 4. §-ban megállapított elévülési határidő eltelte, valamint a köz- igazgatási bíróság határozatának (15. §.) meghozatala után pótilleték kiszabásának nincs helye. Ha a fél az elsőfokú kiszabás ellen jogorvoslattal élt s ennek elbírálása közben a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága megállapítja, hogy az illetéket a jelen szabályrendelet szerint járó összegnél kisebb összegben állapították meg, a bizottságnak joga van az illetéket a fél terhére is helyesbíteni. A 4. §-ban megszabott elévülési határidő eltelte után azonban a helyesbítés ilyen módjának sincs helye. 4. §. A kiszabás elévülése.
