Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-10 / 45. szám
'370 — kezik és igy magyarázható meg az, hogy háztartását 41%-os pótadóval tudja rendben tartani. A felekezeti iskolák fenntartása által a község minden polgára a jövőben is igen súlyos áldozatot hoz a tánügy terén, ezért indokolt és méltányos, hogy egy szin- magyar község oly helyzetbe jusson, hogy az iskoláztatási terhek könnyítése által más irányú kötelezettségének is eleget tudjon tenni. A Rádió Szabadegyetem előadásai. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a rádiót a népművelés céljaira is igénybe fogja venni, ezért erre nézve az illetékes szervekkel megállapodást létesített. Ennek értelmében a rádióműsorba hetenkint kétszer, még pedig csütörtökön és vasárnap délután, a nagyközönség számára Rádió-Szabadegyetem cim alatt, megfelelő előadásokat illeszt be. A Rádió Szabadegyetem minden órája három önálló részből fog állani, lesz : a) könnyű, de művészi színvonalú zene, b) előadás közismereti tárgyból való kérdésről, c) közér- érdekü aktualitások közlése Békésvármegye iskolánkivüli népművelési bizottsága, a vall. és közokt. miniszternek ezt az elhatározását, a legszélesebb körben közhírré tette úgy a községekben, mint a tanyakörzetekben, hogy a kérdéses előadásokat a lakosság minél nagyobb számban hallgassa. Geszíenyesütés közterületen. A kereskedelemügyi miniszter egy hozzá beadott panasz folytán a vármegye alispánját arról értesítette, hogy közterületen folytatott gesztenyesütés köznapokon csak este 9 óráig lehetséges, mert a fennálló rendelet szerint az élelmiszerek árusítására berendezett üzleteket köznapokon este 9 óráig szabad nyitva tartani. A nyílt árusítási üzletek zárórája pedig az utcákon és köztereken folytatott árusításra nézve is irányadó. Az este 9 órán túl való sültgesztenye árusításra jogalap hiányában engedély nem adható. A vasárnapokon történő árusítást illetően pedig a miniszter leirata szerint őszi és téli hónapokban közterületen gesztenyét a szokásos módon és keretek között egész nap lehet sütni és árusítani. (26877—1928. ikt.) A gyulai állami gyermekmenhely (erűidének újabb megállapítása. A népjóléti miniszter értesítette a vármegyét, hogy a miskolci állami gyermekmenhely ez év december 1-én megkezdi működését, minélfogva az állami gyermekmenhelyek területének újabb megállapítása vált szükségessé. A gyulai állami gyermekmenhely területéhez tartozik a népjóléti miniszter megállapítása szerint: 1. Békésvármegye területe. 2. Jász- nag-ykunszolnok vármegyéből Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Turkeve r. t. városok, valamint a tiszai felső, közép és alsó közigazgatási járások. 3. Biharvármegyéből a cséffa— nagyszalontai közigazgatási járás. 4. Csanád- megyéből az eleki közigazgatási járás. Külföldiek tartózkodásának meghosz- szabbitása. A vármegye alispánja a vármegye területén tartózkodó idegen állampolgárok közül 18-nak a vármegye területén való itt tartózkodását, julius 1-tól szeptember 30-ig terjedő idő alatt egy évre hosz- szabbitotta meg. A 18 külföldi közül 12 román, 3 osztrák, 2 cseh és 1 lengyel. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Gyulavári, Körösladány. Veszettség: Gyula, Tótkomlós, Vésztő. Ragadós száj- és körömfájás: Békés- sámson, Gyulavári, Köröstarcsa, Orosháza. Juhhimlő: Füzesgyarmat. Lóriikkor: Békéssámson, Endrőd. Sertésorbánc.- Békéssámson, Endrőd, Kondoros, Köröstarcsa, Pusztaföldvár, Orosháza, Szentetornya, Sertéspestis: Békéscsaba, Békéssámson, Gyorna, Gyulavári, Füzesgyarmat, Szeghalom. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1928.
