Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-11 / 6. szám
44 szárazabb helyén, vagy másutt húzódott meg. A tarlón, a földön maradó kukoricaszárat mindig április vége előtt tel kell szedői s ha kissé megszikkadt a helyszínén el kell égetni. 6. Az etetés céljára szánt kukoricaszárat minden körülmények között jobb ha feltépetjük s akkor sós vizzel meghintve magában, vagy répalevéllel rétegezve el kell vermelni. Ilyen alakban eltartható a kukoricaszár addig, mig a jószág uj friss takarmányhoz juthat. 7. Azokon a helyeken, ahol a friss kukoricaszárat szabadon és csak ideiglenesen szokás etetni, igy a megkopott, kiszáradt őszi legelőkön, vagy ahol nagyobb számú iga dolgozik (szánt, trágyát hord stb.) az etetés időszaka végén a fel nem takarmányozott szármaradékot halomra kell hordani, gereblyézni s el kell égetni. A leggondosabban ügyelni kell arra, hogy sehol a gazdaságokban, vagy épen- séggel a községek terén vagy utcáján kukoricaszár szétszórtan ne heverjen. 8. Gondosan ügyelni kell arra is, hogy rendelet 3. §-a, mely a kerítés (sövény) készítésére, tetőfedésre, valamint a mezőgazdaság körében használatos egyéb építmények (csőszkunyhók, kaliba stb ) létesítésére csak az egy évnél régibb kukoricaszár, vagy cirok kóró felhasználását engedi meg, a legpontosabban betartassék. Ugyancsak ügyelni kell arra is, hogy a mezőn rendes hid hiányában az árkok betöltésével ideiglenes átjárók készítésére kukoricaszárat ne használjanak. Ott, ahol a kerítések, tetők stb. készítésére valóban célszerű anyag (deszka, léc, zsindely, nád stb) hiányában pótló anyagra szorulnak, ott a kukoricaszárat jobban és tartósabban lehet helyettesíteni a nálunk mindenütt bővében megtermő napraforgószárral. Akinek tehát ilyen pótló anyagra szüksége lesz, vagy lehet, jó ha napraforgót földje alkalmas helyén már idejekorán termeszti és a szárat az előbb említett célra esetleg tartósabban meg is őrzi. Tekintettel arra a nagy veszélyre, mely a kukoricamoly nagymérvű elszaporodása révén előállhat s egész kukoricatermésünket tönkre teheti, a kukoricamoly elleni kötelező védekezést a legszigorúbban szándékozom a jövőben végrehajtani, miért is előre figyelmeztetni kell a gazdaközönséget, hogy mindazok ellen, akik a kitűzött május 15-iki határigőn túl még kukoricaszár, gyökér, csuma, csutka, cirokszár, cirokszakái készletekkel rendelkeznek s azt nem a fenti előírás szerint raktározták el, hivatkozott ren- deletom 5. § a alapján a kihágási eljárást meg fogom indítani és ezenkívül készletüket hatóságilag meg is fogom semmisíteni. E célból bizottság alakítását rendelem el, mely bizottság az illetékes főszolgabiró, a járási gazdasági felügyelő és a községi elöljáróság egy tagjának részvételével megalakítva, május 15-e után a községi belsőségeket és tanyákat, valamint a külső területeket járja be s ahol olyan készletet talál, mely nem a rendeletemben előirt szempontok szerint lett elraktározva: hatóságilag égettesse el. Amidőn még felhívom Cim figyelmét arra is, hogy az idézett rendelet 6. §-a alapján minden törvényhatóság köteles éven- kint legalább háromszor a kukoricamoly ellen való védekezésre és a ciroknak a kukoricamolytól való mentesítésére vonatkozó felhívást kibocsátani s a legszélesebb körben közhírré tenni. Elvárom, hogy a körrendeletemben foglaltakat a legszélesebb körben (dobszó utján is) közhírré téve, annak pontos betartására minden rendelkezésre álló módon és élénken ügyelni fog. Budapest, 1928. január 20-án. Mayer. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Föszolgabirák ! Polgármesterek ! Községi elöljárók ! 2252—1928. ikt sz. — Mételykor állatbetegség bejelentése. — A m. kir.
