Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-19 / 46. szám
350 vetkezete kapja a munkát, nemcsak hogy nem lát garanciát abban a tekintetben, hogy az elsősorban érdekelt békési és kondorosi munkások lesznek alkalmazva, de egész biztosan mondhatja, hogy egy ilyen határozat a békési munkások körében a legnagyobb elégedetlenséget váltaná ki. Báró Apor Vilmos dr. ismételt felszólalásában azt a felvilágosítást adja, hogy a Gyulai Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete, amikor a munkára pályázik, tulajdonképpen a vállalkozó nyereséget akarja magának biztosítani s mivel a mérnöki szakszerű vezetés a földmunkások szövetkezete illetőleg az Országos Központi Hitelszövetkezet által is biztosítva lesz, s minthogy a Földmunkás Szövetkezet kötelezőleg kijelentette, hogy saját munkásait csak akkor fogja alkalmazni, ha a jelentkező békési és kondorosi munkásokon felül erre még szükség lenne, kéri javaslatának elfogadását. A vitának dr. Daimel Sándor alispán felszólalása vetett véget, amelyben mint az útépítésekért elsősorban felelős kijelentette, hogy a maga részéről semmi esetre sem járulhat hpzzá ahhoz, hogy a szóban forgó útépítés illetőleg a földmunkálatok már ez évben megkezdődjenek, mert az előrehaladott idő miatt, — a tapasztalatok szerint — ki lenne téve a törvényhatóság annak, hogy a tél folyamán a földmunka tönkre menne és igy azt jövőre másodszor és újból kellene megcsinálni. Minthogy ezek szerint a kérdés eldöntése nem sürgős, ezért javasolja, hogy a bizottság most ne döntsön érdemileg, hanem előzetesen tisztáztassa a következő feltételeket: 1. Elsősorban kikötendő lenne, hogy a Gyulai Földmunkások Szövetkezete adjon határozott nyilatkozatot arra nézve, hogy ha a munka végzését ő kapja, elsősorban (békési útról lévén szó) békési és kondorosi munkásokat alkalmazzon és saját tagjait vagy idegeneket csak akkor, ha az előbb említett helyeken elég munkás nem lenne. 2. Részletesen kifejtendő a központ által, a műszaki vezetésre vonatkozólag kilátásba helyezett intézkedés, illetőleg erre vonatkozólag is biztosíték szerzendő. 3. Nyilatkozzék arra vonatkozólag mindkét ajánlattevő, hogy az útépítésből esetleg előálló kártérítés kérdésében milyen garanciát nyújthat. 4. Nyilatkozzék mindkét pályázó, a tekintet- ben,hogyanetánimunkafelosztástelfogadja-e? Ha mindezek a kérdések tisztáztattak, akkor döntsön a bizottság vagy a decemberi, vagy a januári ülésén. A bizottság az alispán javaslatát egész terjedelmében elfogadta. A közigazgatási bizottság teljes ülése után, az albizottságok tartották meg üléseiket, a délután folyamán pedig szintén dr. Kouacsics Dezső főispán elnöklete alatt, a fegyelmi választmány tárgyalta Loós Lipót gyula-eperjesi tanitó és Pétermann József gyomai községi főjegyző fegyelmi ügyét, hozott határozatában Loós Lipótot dorgálásra ítélte, Pétermann Józsefet pedig, még az Egán Imre főispán által az u. n. Zsófia- major földreform ügyében elrendelt fegyelmi ügyében, — a vármegye alispánjának I. fokú határozatát helybenhagyva — pénz- büntetésre ítélte. Békés vármegye 1928. évi háztartási költségvetésének szóbeli letárgya- lására a belügyminiszter ur a vm. főispánját és alispánját folyó hó 19-én, d. e. 11 órakor a belügyminisztériumban tartandó értekezletre felrendelte. A békéscsabai üresedésben levő kerületi tiszti orvosi állás betöltése tárgyában, az idevonatkozó rendelet szerint, a beérkezett 6 pályázati kérvény felterjesztetett a Népjóléti miniszter úrhoz. A Népjóléti minisztertől a kérvények, rendelet kapcsán leérkeztek a vármegye alispánjához. Eszerint, — minthogy a betöltendő állás kerületi tiszti orvosi állás, — tehát a pályázók közül csak azok jelölhetők, akik igazolták, hogy tiszti oroosi képesítéssel már rendelkeznek. Nem jelölhetők azok sem, akik Ígéretet tettek arra vonatkozólag, hogy ez időszerint hiányzó tiszti orvosi képesítésüket egy éven belül megszerzik. Ezek szerint a 6 pályázó közül csak 3 lesz jelölhető. Gyula városában, a járványosán fellépett kanyaró betegség miatt, a vármegye alispánja az összes elemi iskolákat és óvodákat lezáratta. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békés, Nagyszénás. Veszettség: Gyula, Békéscsaba, Békés- szentandrás, Csorvás, Kétegyháza. Sertésorbánc: Békés, Békéssámson, End- rőd, Mezőberény. Sertéspestis: Békéscsaba, Békéssámson, Endrőd, Kétegyháza, Orosháza, Öcsöd, Szen- tetornya. ____________________________ „K ultura“ nyomda és lapkiadó r. t. nyomása Gyulán, 1927.
