Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-22 / 42. szám
323 megyei székház 400.000 pengőben történt kibővítése folytán a tatarozási költségek természetesen lényegesen szaporodnak, továbbá az évi biztosítási dij is emelkedett. Emelkedett a biztosítási dij azért, mert a vármegyei régi épületek biztosított értéke a mai forgalmi viszonyoknak megfelelően felemeltetett. A törvényhatósági bizottság a gyulai és az orosházi járási főszolgabirák részére gépkocsi beszerzésére kölcsönt adott, amelynek letörlesztéséig az autók a vármegye tulajdonában maradnak és igy a vármegyének a kölcsön teljes visszafizetéséig vállalnia kell a gépkocsik törés és lopás elleni biztosítását is. Emelni kellett a pecegödör tisztítással felmerülő költségekre eddig felvett összeget is 240 pengővel 1200 pengőre, mert a f. évben az említett célokra már eddig (szeptember 15) 1111 P költség merüt fel, tehát a kért 1200 pengőre feltétlenül szükség van. A tatarozási költségekre felvett 20.000 P a vármegye régi épületeinek és a kibővített épületek rendes évi tatarozására szükséges. A IX. rovaton irányoztatnak elő az 1924. évi létszámapasztás folytán az állam- kincstár által át nem vállalt dijnokok illetményei. Ezek megtartása a megszaporodott munka következtében a közigazgatás zavartalan menetének biztosítására fokozottabban szükséges. A már engedélyezett 8 dijnoki álláson kívül a törvényhatósági bizottság a most már az 5 nagy helyiséggel kibővített levéltár rendezésére még egy dijnoki állást rendszeresít és ennek javadalmát rendes kiadásként a költségvetésbe felvenni rendeli. A levéltár a háború óta rendezve nem volt és most már halasztani nem lehet, mert az iratok összetorlódása miatt a szükséges ügyiratok nehezen találhatók meg és a nedves s sötét helyiségekben pusztulásnak vannak kitéve. E célra a háború előtt állandóan fel volt fogadva két dijnok, akik csak a levéltár rendezésében segédkeztek. A levéltár rendezésével megbízott Antalóczy Nándor főlevéltárnok részére évi 600 és Dubányi László irodafőtiszt részére pedig évi 400 pengő működési pótlékot állapit meg és vesz fel a költségvetésbe a rendezéssel járó felelősségteljes rendkívüli munkájuk díjazására. A levéltár rendezésének tartamára azelőtt is élveztek nevezettek működési pótlékot a közigazgatási pótadó alap terhére. Ez az alap azonban a 160224/1924. B. M. sz. körrendelet alapján megszűnvén, a törvényhatósági bizottság nevezettek működési pótlékát a háztartási alap terhére állapítja meg. A törvényhatósági bizottság azért rendeli az előbb megállapított költségeknek rendes kiadásként leendő előirányzását, mert a levéltár rendezésével járó munkálatok huzamosabb ideig tartanak. A nehéz megélhetési viszonyok mellett a munkakedv ébrentartására és fokozására szükségesnek tartja a törvényhatósági bizottság az alkalmazottak jutalmazását, valamint a súlyos csapást (családtagok elhalálozása és költséges súlyos betegségek stb.) ért alkalmazottaknak segélyezését. Belügyminiszter ur már az előző években is méltányolta ezt a helyzetet és e cimen hivatalból 14.400 pengőt állított be a költségvetésbe. A törvényhatósági bizottság az 1928. évre e célra ugyanilyen összegnek a felvételét határozta el. Bútorok beszerzése cimen az 1927. évi 4000 pengővel szemben 48.000 pengőben állapítja meg a törvényhatósági bizottság az 1928. évi szükségletet. A többszükséglet azért állott elő, mert a vármegyei központi széképület mintegy 30 uj helyiséggel bővült, melyeknek berendezésére a meglevő régi bútorok nem elégségesek, továbbá mert a csatolt költségvetés szerint az uj levéltári helyiségeknek záros szekrényekkel való felszerelése egymagában 16.050 pengőt igényel. A távbeszélőkkel kapcsolatos kiadások cimen 6400 P-ben, reprezentácionális költségek cimen 1920 P-ben, hajdutartás és •közjótékonysági, közművelődési, hazafias és közszükségleti célok támogatása cimen változatlanul 8160 P, illetve 17600 P-ben állapítja meg a törvényhatósági bizottság a szükségletet, úgyszintén a 230.000/1925. B. M. sz. rendelet alapján tűzrendészed célokra az 1927. évre megállapított 8000 pengőt az 1928. évre is meghagyja. A ténylegesek és nyugdíjasok vasúti igazolványai után járó térítési dijakra a múlt évi 4836 P-vel szemben 7000 pengőt vesz fel, miután belügyminiszter urnák 34.729/1927. III. sz. körrendeleté alapján átvállalja a községi jegyzői és segédjegyzői nyugdíjasok és özvegyek arcképes igazolványainak térítési dijait is. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 51.930/1927. V. K. M. sz.
