Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-08 / 40. szám
313 V. Vegyesek. A közigazgatás menetében a hivatali tennivalók rohamos szaporodása állapítható meg, amely a különben is csekély létszámú tisztviselők fokozott munkásságát teszi szükségessé. Hivatali vizsgálataim alkalmával kivétel nélkül azt tapasztaltam, hogy minden községben a tavalyi és főképen a tavaly- előtti állapotokhoz képest, 20—80%-os emelkedés van a beérkezett ügydarabok számában. Ennek magyarázatául mindenütt azt a felvilágosítást kaptam, hogy rendkívül mértékben szaporítja az iktató számot a levente oktatásról elmaradottak nagy száma, valamint a külömböző kihágási feljelentésekkel kapcsolatos ügyek. A központi közigazgatás ügyforgalma is lényeges emelkedést mutat, ami kitűnik az alábbi adatokból. Beérkezett az alispáni iktatóba a folyó évi szeptember végéig 22.508 ügydarab, tavaly ezen idő alatt 21.141. A kihágási iktatóba 1094 darab, tavaly 779. Az útlevelek száma volt és pedig az újonnan kiállitottaké és a meghosszabbítottaké 2912, tavaly 3586. A vármegyei közigazgatási bizottsági ügyek száma volt 6152, tavaly 4105. A fenti adatokat összegezve kitűnik, hogy a folyó év első 9 hónapjában a tavalyi 29.755 számú ügydarabbal szemben 32.865 számú ügydarab volt feldolgozandó. A többlet tehát 3110 ügydarab, ami egy referensnek a munkaidejét nagyrészt igénybe veszi. Természetes, hogy a most említett ügyforgalmi szaporodással, amely az év végéig még lényegesen emelkedni fog, nemcsak az előadóknak van dolguk, hanem az a segéd és kezelő személyzet teendőit is nagymértékben növeli. Az árvaszéknél a folyó év első 9 hónapjában iktatás alá került 20.836 darab, mig tavaly ugyanezen időben 20.619 volt az iktatott ügyek száma. Ezek szerint az árvaszék ügyforgalmában emelkedés nincs. A vármegye jövő évi háztartási költségvetését az e hó 12-én tartandó rendes közgyűlés elé terjesztem. A költségvetés a tavalyihoz képest lényeges emelkedést mutat, mert az akkori 11 *2% pótadó 3%-kal emelkedik, ami azonban az orosházi főszolgabírói lak építésével és a vármegyei székház kibővítésével van legnagyobbrészt összefüggésben. Ezek a költségtöbbletek azonban csak időlegesek, mert fél százalékos pótadó többletre csak két évig, egy százalékos többletre 5 évig lesz szükség, a felszerelésekre, beszerzésekre és a levéltári berendezésekre szükséges l°/o-os pótadó többlet, csak egy évig lesz költségvetésileg biztosítandó. A nyugdijszükséglet a jövő évben szintén legalább l°/o-os pótadó többletet igényel, dacára annak, hogy a legújabb igen helyes törvényes intézkedés következtében, az összes tisztviselők, beleértve az államiakat is és nyugdíjasok által fizetett kereseti adók, a vármegyei nyugdíjalapot illetik. Ez a jövedelem azonban legfeljebb évi 30.000 pengőt tesz ki, mert a tisztviselők egy része, minthogy javadalmuk a' létminimumon alul van, egyáltalában nem fizet kereseti adót, a legtöbb tisztviselő pedig kicsi összegű kereseti adóval van megróva. A nyugdíj alapra nézve azonban ez az évi 30.000 pengő jövedelem is igen értékes erőforrást képez. A kösmunka és a százalékos útadó befizetése nem kielégítő, ennek pedig az a magyarázata, hogy a külföldi kölcsön miatt a közmunka is egységes kezelésbe vétetvén, a behajtás közvetlen ellenőrzése ezáltal kiesett a kezemből. Az önálló kezelésben levő ebadónak ez ideig mintegy 70%-a be van már fizetve és minden remény meg van arra, hogy az év végéig igen csekély hátralék fog maradni. Ennél az adónemnél meg volt és meg van a lehetőségem arra, hogy annak behajtását a legerélyesebben ellenőrizhetem, s ezért az eredmény is kielégítő. A külföldi kölcsön második részletének (35 milliárd) felvétele szintén esedékessé vált. Amint ezt a törvényhatósági bizottság tudja, én a leghatározottabban állást foglaltam az ellen, hogy a vármegye azt felvegye. A külföldi kölcsönnek már felvett első részletéből 47 milliárdból, még 28 milliárd rendelkezésre áll, főképpen azért, mert az annak terhére előirányzott ut és hídépítési munkálatok nagyrészét különféle okokból nem lehetett eddig végrehajtani. Így tehát a külföldi kölcsönnek első részletéből még rendelkezésre álló összeg, legalább 2 évig elég lesz és a takarékokban elhelyezett ezen igen tekintélyes összeg után a vármegyének már egy százalékos kamatvesztesége van, ami tetemes összeget képvisel. A külföldi kölcsön feltételei olyan súlyosak, hogy a közúti költségvetésnek a folyó évre felvett jövedelméből az eddig
