Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-08 / 40. szám

XXX. évfolyam.

40-ik szám.

Gyula, 1927. október 8.

BÉKÉS- JÉ VÁRMEGYE

HIVATALOS LAPJA

Megjelenik hetenkint II Szerkeszti: Dr. PÁNCZÉL JÓZSEF, _ Kiadía: _

egyszer. || várm. másodfőjegyző. A vármegye alispánja.

t Csonka. Magyarország nem ország,

Egész Magyarország mennyország!

78/1927. ein. sz. Békésvártnegye alispánja.

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság!

A vármegye közügyéiről és a folyó évi május havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-c. 68. §-ának s) pontja értelmében a következőkben terjesztem elő:

1. Közegészségügy. A közegészség- ügyi viszonyok általában kielégítők voltak, de viszonyítva a múlt év hasonló időszakához számszerűen kedvezőtlenebb volt azért, mert a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 267-el volt több. Ezt az emelkedést Békéscsaba városában, Csorvás, Gyoma, Öcsöd községekben fellépett kanyaró (morbilli) járvány okozta.. Mig ugyanis az 1926. évi május hó 1-től szeptember hó 15-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg volt 445 egyén és meghalt 19; addig 1927. évi május hó 1-től szeptember hó 15-ig terjedő idő alatt heveny fertőző bajban megbetegedett 712 egyén és meghalt 19, vagyis 2.6%.

A jelentést magában foglaló időszak alatt különben a heveny ragadós bajok közül

előfordult:

megbetegedéssel

halálozással

a) diphtheria

35

3

(8%)

b) scarlatina

86

—

—

c) kanyaró

314

1

(0.3%)

d) bárányhimlő

43

—

—

e) hasihagymáz

70

6

(8%)

f) vérhas

11

1

(9%)

g) szamárköhögés

81

3

(3.6%)

h) váltóláz

31

—

—

i) tuberkulosis

37

4

(10%)

j) gyermekágyi láz

2

1

(50%)

k) Heide-Menin

2

—

—

összesen

712

19

(2.6%)

Az ismertetett adatok szerint az uralkodó heveny fertőző baj a kanyaró (vörös himlő) volt, mely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek majdnem felét adta. Némi emelkedést mutatott a diphtheriások, scarlatinások, hasihagymázosok száma, mig a vérhasban a megbetegedések tetemesen csökkentek.

A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik a beérkezett jelentések. A trachomások száma Endrőd községben változatlanul nagy. A szakszerű gyógyítást és ellenőrzést a legnagyobb elismerésre méltó buzgósággal teljesiti a község ügyvezető orvosa dr. Kovács Péter.

Szeptember hó első felében Orosházán és Pusztaföldvár községekben egy-egy gyermekbénulás (Heide-Menin) fordult elő. Azóta újabb eset nincs. A szükséges óvóintézkedéseket: elkülönítés, fertőtlenítés, foganatosították. Az őszi idő beálltával különösen a baj elterjedésétől tartani nem kell.

Gyógyitósavóval beojtottak a jelentést magában foglaló időszak alatt 20 diphthe- riást, akik közül meggyógyult 17, meghalt 3 (15°/o). Védőojtást Gyulán két esetben sikerrel végeztek.

A vármegye területén a védőhimlő- ojtási eljárásokat javarészt befejezték. Panaszok nem merültek fel. Az ojtó anyagok minősége mindenütt kifogástalan volt.

Szeghalom községben a járási közkórház építése tárgyában a népjóléti miniszter ur kiküldöttei folyó évi julius hó 1-én megjelentek. A tárgyaláson a vármegyei tiszti főorvos is részt vett. Az elvi megállapodások megtörténtek a kórház felépítésének anyagi biztosítására, nemkülönben helyének kijelölésére is, és igy igen kedvező kilátás van arra, hogy a község nem