Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)

1927-06-11 / 23. szám

191

helyre távozott. — Nevezett körözendő és faltalálás esetén, tartózkodási helye 12165/ 1927. számra utalással Békésvármegye alispánjával közlendő.

Mészáros László öcsödi lakos az 1924. évi szemptember hó 20-án Öcsöd község elöljárósága által kiállított 1 drb 1922. évi barna tarka tinó továbbá 1 drb 1921. évi fekete tarka tinó b. far. I. S.-ről szóló 27302/1924. illetve 27303/1924 sz. marhalevelét elvesztette. Megsemmisittetik.

Vármegyei közérdekű hitek.

Népművelési bizottságokba a hatósági orvosok hivatalbóli tagoknak felveendők. A népjóléti és munkaügyi miniszter úr 59597—1927. I. sz. rendeletében megemlíti, hogy az egészségügyi igazgatás egyik fontos célkitűzése az egészségügyi ismeretek széleskörű terjesztése s ezen a réven az egészségügyi megelőzés ügyének előbbrevitele. Az említett cél elérése körül az iskolánkivüli népművelési bizottságok és albizottságok is kiváló működést fejtenek ki. A szakszerűség és a közegészségügyi hatóságok hasonló irányú működésével kívánatos összhang biztosítása végett a népjóléti miniszter úr — a vall. és közokt. miniszter úrral egyetértve — elrendelte, hogy a népművelési bizottságoknak a vm. tiszti főorvos, az albizottságoknak a városi tiszti, illetve vármegyei járási, továbbá a községi, illetve körorvos hivatalból tagja legyen. — A vármegye alispánja ennek megfelelően a vármegyei vonatkozó szabály- rendelet megfelelő módosítását folyamatba tette. (11872/1927. alisp. sz.)

A szőlőgazdaság megmentése érdekében. Szabolcs- és Ung egyesitett vármegyék körirata kapcsán több vármegye mellett Békésvármegye törvényhatósága is felirt a kormányhoz, kérve 1. szőlők után fizetendő minden nemű adók és közterhek lényeges leszállítását, 2. a borfogyasztási adó eltörlését, 3. a bor értékesítés és borkereskedelem szövetkezeti alapon való országos megszervezését és végül 4. a szőlős gazdák részére kedvezményes hitel biztosítását.

A földmivelésügyi miniszter átiratára a pénzügyminiszter terjedelmes átiratban

fejtette ki e kérdésben elfoglalt álláspontját, amelyet másolatban megküldött az ösz- szes vármegyéknek is.

Ebben a következők foglaltatnak :

A szőlők után fizetendő mindennemű adók leszállítása iránti kérelem a földadó, a jövedelem- és vagyonadó leszállítására irányul. Az adónemek általánosságában való leszállítására az 1927. évi V. t.-c. tartalmaz intézkedéseket, arra azonban, hogy a szőlőbirtokost terhelő ezen adók különös mértékben szállíttassanak le, nincs meg a kellő jogalap. A földadó alapját képező kataszteri tiszta jövedelem a termelési költségek és a termény ár több évi átlaga alapján van megállapítva, tehát az esetleges kedvezőtlen termelési és értékesítési viszonyok már az adóalap megállapításánál figyelembe vannak véve. Ezenfelül a kivetett földadók elemi csapások által okozott rendkívüli károk esetében (1925. évi 100. P. M. számú rendelet 37. §. 2. bek. 1.3. 6. pont) el is engedhető, ha az érdekeltek a vonatkozó bejelentéseket az előirt szabályok mellett megteszik. A jövedelemadó, az adózó tényleges jövedelméhez, a vagyonadó pedig a tényleg létező vagyon valóságos értékéhez igazodik. A bortermelés jelenlegi válságos helyzete, mely a jövedelem lényeges csökkenésében nyilvánul, a jövedelemadó kivetése során minden egyes adózónál mérlegelés tárgyát képezi s az adott eseten belül az egyes adózók jövedelmi viszonyaihoz képest mindenkor figyelembe is vétetik. A vagyonadó a vagyon valóságos értéke alapján vettetik ki, s igy amennyiben a szőlőbirtok értéke csökken, az az egyes adózók terhére kivetendő adó mérvét is befolyásolja.

Az érdekeltség a legfontosabb orvosszert a borfogyasztási adó eltörlésével, vagy minimumra való leszállításában keresi. A borfogyasztási adó a városok és községek bevétele, ennek az adónak eltörlése tehát az államkincstári érdekek szempontjából, nagyobb jelentőséggel nem bírna. A beszerzett adatok tanulsága szerint azonban a borfogyasztó adó oly jelentékeny támasza az önkormányzati háztartásnak, amelynek elvonása ezeknek az önkormányzati testületeknek a pénzügyi helyzetét ingatná meg.

Ezért a borfogyasztási adó eltörlésének nincs meg a lehetősége különösen most, amikor a növekvő szükségletek mellett a községi házlartás alapvető rendezést igényel. Mindamellett a bortermelők helyzetén köny-