Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)

1927-05-28 / 21. szám

173 biztosított a vármegyének, amely jövede­lem újabb befektetésekre fog felhasznál­tatni, miáltal a bányának üzeme erősen fokozódni fog. Felügyeleti vizsgálataimat eddig 16 községben tartottam meg. A felmerült hiá­nyok eloszlatása iránt részben szóval, rész­ben pedig írásban intézkedtem. — Ugyan­csak megtettem a megfelelő intézkedéseket a törvhtgi. és vic. utakon eddig teljesített beutazások során tapasztalt hiányok és panaszok orvoslása iránt is. Végül a vármegyei iskolán kívüli nép­művelés állását az alábbiakban ismertetem: Azt a nagy feladatot, mely módot és ^lkaimat kíván nyújtani a népnek arra, hogy korán befejeződő iskolai tanulmányai után legalább abban a korban, midőn a tudás szükségességét érzik, megszerezhessék azo­kat a tárgyi és erkölcsi ismereteket, amelyek egy élet céltudatos és emberi módon való éléséhez úgy az egyén, mint a nemzet egye­temessége érdekében kívánatos, hivatásához és a célhoz illő komolysággal, hatványozott erővel iparkodott megoldani a Vármegyei Népművelési Bizottság, a helyi albizottsá­gokkal karöltve. Ma már nincsen a vármegyének olyan községe, sőt olyan tanyakörnyezete sem, ahol valamilyen népművelő munka ne folyt volna. A megye területén az 1926/27. tanév­ben közel 2000 előadást tartottak Az isme­retterjesztő előadások állandóan és rendsze­resen együvé tudták vonzani a társadalom minden rétegét s igen látogatottak voltak. Az előadások tervszerű sorozatot alkottak, s a nemzeti műveltség mélyítését és az állampolgári ön'udat kialakulását elősegítet­ték és a gyakorlati értékű ismeretek terjesz­tését szolgálták. Az előadások nagy része szemléltető volt. A Bizottság kikölcsönözte a tulajdonát képező 12 drb vetítőgépet, a hozzá való üveg és film diapozitivekkel. Az előadók részére 50 helyen előadói könyvtárt létesített. Ezen könyvtárnak természettudo­mányi tárgykör anyagát, a bizottság adja ki. Több jelentés szól arról, hogy az előadások műkedvelői szinielőadásokkal voltak kap­csolatban. A munkát jobbára a falu három oszlopa: pap, tanító, jegyző, a valláserkölcs, a kultúra és az állami rendnek kihelyezett őrszemei végezték, ezenkívül az értelmiség többi tagjai is becsülettel kivették a részüket. A bizottság főgondját képezte az anal­fabéta oktatás, ezért azokon a helyeken, ahol 15-néi több irni-olvasni nem tudó egyént tudott tömöríteni, a tanfolyamot meg­szervezte; a megye területén statisztikai kimutatás szerint a 6 éven felül Írni olvasni nemtudók száma: 39.678. E számot redukálni, illetve végleg el­tüntetett nemzeti és egyéni érdek. Sajnos, a nép bizalmatlansága, a tanyarendszerü elaprózódás, szétszóródottság folytán óriási nehézségekbe ütközött s lépten-nyomon újabb nehézségek merülnek fel. Mindezek dacára a bizottság 8 analfabéta tanfolyamot szer­vezett, amely közül 6 szabályszerű vizsgá­lattal befejeződött. A hallgatók könyveiről, írószereiről a bizottság gondoskodott és pedig díjmentesen. A jövőben a levente egyesületek analfabétáit intenzív művelés alá veszi a bizottság A munkaterv alapján 10 elemi isme­retterjesztő tanfolyamot szervezett a bizott­ság s mindegyik szabályszerű vizsgálattal befejeztetett. A bizottság felügyelete alatt 15 ifjúsági egyesület működött, célja volt, hogy a tan­köteleskort túlhaladó ifjúságból, a tudomá­nyos és erkölcsi igazságok, nemesitő esz­mények módszeres átültetésével olyan nem­zedéket neveljen, amely a való életet erő­síteni, gazdagítani és nemesíteni tudja. A megye területén 50 népkönyvtár volt használatban. A könyvtárak jobbára iskoláknál vannak elhelyezve, kezelését a tanítók látják el. A legnagyobb népszerű­ségnek a szépirodalmi munkák örvendenek. A közeljövőben a könytárak fejlesztetnek s a tanyakörzetek könyvtárakat kapnak. A bizottság könyvtára 190 kötetből áll. Célja volt ennek létesítésével, hogy az előadókat forrásmunkával elláthassa. Ugyancsak a bi­zottság tulajdonában van 51 kötetből álló gazdasági előadói könyvtár is. A bizottság a megye községeivel tár­gyalást folytatott népházak építése tárgyá­ban. Ez idő szerint a megye területén 3 népház van, 13 község pedig pénzbeli támogatás mellett hajlandó volna felépíteni és telket is biztosit. A különböző népművelési tevékenysé­get az ügyvezető elnök és titkár rendszere­sen ellenőrizték és végezték a szervezés munkáját. Békésvármegye a folyó tanévben 350 millió koronát áldozott a népművelési tévé-

Next

/
Thumbnails
Contents