Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-23 / 16. szám
137 A vármegye alispánja, majd az állam- épitészeti hivatal főnöke válaszukban kijelentik, hogy a Békés községen átvonuló útszakasz kiépítése egy-két éven belül a horribilis költségek miatt lehetetlen. A békés—kondorosi út kiépítése az idei program mban fel van véve és az a folyó évben ki is fog építtetni. Dr. Török Gábor imételt felszólalásában újból kéri, hogy a vármegye alispánja találjon módot a község belterületén levő útszakasznak legalább • alapos kijavítására, mert lehetetlen az, hogy a község belterületén levő útrészek is járhatatlanok legyenek. A vármegye alispánja erre vonatkozólag kijelenti, hogy tapasztalata szerint a sürgetett belterületi útszakasz kiépítése nem any- nyira sürgős, hogy az okvetlenül még ez évben kiépítendő lenne. Egyébként ő örülne legjobban, ha a törvényhatóság fedezetet biztosítana és igy a kívánság teljesíthető lenne pl. oly módon, hogy a. beruházási kölcsönből fordittatnék e célra megfelelő összeg, de ez is nehézségekbe ütközik azért, mert a kérdéses út mint vámosút, törvény szerint csak a vámjövedelem terhére építhető ki, de a helyzet az, hogy a vámjövedelemből befolyó összes jövedelem sem lenne erre elegendő. A pénzügyigazgató jelentése a közadók állapotát a következőkben tünteti fel: Az 1926. év végén hátralék 3.367.361 P 74 f Előiratott az 1927. évre a múlt évi alapon . . . 6.601.182 P 97 f Szaporodásba vétetett az 1927. évben . . . 28.920 P 46 f Összesen : 9.997.465 P 17 f Törlés az 1927. évben . 16.801 P43f Marad helyesbített tartozás 9.980.663 P 74 f Lerovatott az 1927. évben 1.536.800 P — f Marad hátralék .... 8.443.863 P 74 f Az elmúlt hónapban befizettetett együttesen kékéit közadókban. . . 519.319 P 20 f Forgalmi adók és illetékekben ......................... 381.047 P 92 f Ös szesen: 900.367 P 12 f A vármegyei tiszti főorvos jelentéséből: A közegészségügyi viszonyok március havában nem voltak kielégítők és az előző hónaphoz viszonyítva annyiban kedvezőtlenebbek is, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 84-el több volt. Ezt a többletet Gyoma és Kondoros községekben járványosán fellépett kanyaró okozta, mely azonban mind a két helyen felette enyhe lefolyású volt. Halálozás nem fordult elő. A kanyaró, a fertőző bajban történt megbetegedésnek majdnem kétharmadát adta. A scarlatinások változatlan száma mellett, tetemesen csökkent az influenzás betegek száma, úgy hogy ezidőszerint az már teljesen megszűntnek tekinthető. A népjóléti miniszter által kiküldött dr. Oláh Emil gyulai szemész főorvos a trachomások tájékoztató szemvizsgálatát megkezdette. A vármegyei gazdasági felügyelő jelentéséből: Az Orosházán március hó 20-án megtartott tenyészvásár és a kiállítás anyagából megállapítható volt, hogy Békésvármegyében Orosházán és környékén legfejlettebb a szarvasmarha-tenyésztés és hogy az itt lakó kisgazdák foglalkoznak legnagyobb szeretettel és hozzáértéssel a szarvasmarha tenyésztéssel és annak fejlesztésével. Földbirtokrendezéssel kapcsolatos eljárások, a kiosztott földek értékének és haszonbérének megállapítása, valamint egyes függőkérdések elintézése tárgyában március hóban Gyoma és Doboz községekben voltak. A törvényhatósági m. kír. állatorvos jelentéséből: Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt hónapban kedvezőek voltak. A szeghalmi járásban, Szeghalom községhez tartozó Torda-pusztán február hónapban a szarvasmarhák között fellépett mételykor betegség a vármegye más területein sehol sem mutatkozik. Az itt megbetegedett 76 drb szarvasmarha közül Distol-kezelésre 71 drb meggyógyult és csupán 5 drb sínylődik még a mételykor következményekép visszamaradt idült májbetegségben. A haszonállatok 1927. évi összeírása befejeztetvén, a vármegye területén 51248 szarvasmarha, 49219 ló, 123,219 sertés, 57,661 juh, 82 szamár, 44 öszvér és 159 kecske Íratott össze, amely eredmény a múlt évi összeírással szemben a szarvasmarháknál 601, a lovaknál 1892, a sertéseknél 9412 és a juhoknál 14164 drb apadást mutat, ami az állatkivitel emelkedésén kivül még abban leli magyarázatát, hogy az állatösz- szeirás ebben az évben a szokástól elté- rőleg korábban végeztetett, tehát a tavaszi lényeges állatszaporodás a kimutatásba bele nem kerülhetett.
