Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-21 / 3. szám
34 tudással és felelősségérzettel, szinte példátlan munkabírással és munkaszeretettel végezte és irányította a vármegye ügyeit, fáradhatatlanul dolgozik a vármegye érdekében és tudomásuk szerint kiván dolgozni a jövőben is. És úgy áll a helyzet, hogyha az u. n. szanálás következtében, a szóbanforgó miniszteri rendelet folytán ezzel a kérdéssel foglalkozni nem kellene, szó sem lenne arról, hogy dr Daimel Sándor alispán nyugalomba megy. Békésvármegye mindig megfelelő loyális tiszteletet tanúsított a felsőbb hatóságok intézkedéseivel szemben, de távol állott tőle, hogy ott és ahol erre szükség volt, álláspontját s kívánságát kifejezésre ne juttassa. A szóbanforgó ügyben is fontos közérdekű okok teszik kötelességévé, hogy kívánságait a főtisztviselők nyugdíjazása kérdésében a kormánynál előterjessze és álláspontjának érvényt szerezni igyekezzék. Az állandó választmány határozati javaslatát elfogadja. Azután sorra szólásra jelentkeztek a járások és a rendezett tanácsú városok szónokai és a legnagyobb egyhangúsággal foglaltak állást a határozati javaslat mellett. Szeberényi Zs. Lajos (Békéscsaba) felemlíti, hogy ha ezt a kérdést elfogulatlanul bíráljuk, meg kell állapítani, hogy egy vezető állásban lévő tisztviselő működésének az a legbiztosabb tárgyi kritikája, hogy a vezetése alatt álló közönség meg van-e az illető tisztviselővel elégedve. Dr. Daimel Sándor alispánra vonatkozólag a legtárgyilagosabban megállapítható, hogy működésével a vármegye közönsége a legteljesebb mértékben meg van elégedve. A közönség legszélesebb rétegei is tudják, hogy dr. Daimel Sándor alispán mindig az egész vármegyéért dolgozott, annak polgárai között, ha ügyeiben eljárt, különbséget nem tett, hivatalának ajtaja mindig, mindenki előtt nyitva állott. Az alispánnak hivatalban való visszatartása fontos közérdek, miért is szükséges, hogy a törvényhatóság minden lehető módot ragadjon meg, hogy ezt a kormánynál érvényesíthesse. Indítványozza, hogy a határozati javaslat felterjesztése mellett, a törvényhatósági bizottság küldöttséget is állítson össze, amely a kormányt személyesen kérje meg, hogy dr. Daimel Sándor alispánt és szóbanforgó vármegyei főtisztviselőket szolgálatukban visszatarthassák. Dr. Haviár Gyula (Szarvas) a szarvasi járás közönsége nevében fejezte ki az alispán iránti törhetetlen ragaszkodásukat* és bizalmukat és kérte a határozati javaslat elfogadását. Faragó László (Békés) a békési járás közönsége nevében fejezte ki lelkes csatlakozását a határozati javaslathoz. Csizmadia András nemzetgyűlési képviselő (Orosháza) felszólalásában felemlítette, hogy éppen a mostani közgyűlésen tárgyalta a bizottság azt a nagy csapást, amellyel az árvíz sújtotta a vármegyét, — egy másik csapást jelentene a vármegye közönségére az, ha dr. Daimel Sándor alispánnak nyugalomba kellene vonulnia. Ezen csapás elhárítására minden lehetőt meg kell tenni, éppen azért az orosházi járás közönsége nevében örömmel fogadja el a határozati javaslatot. K. Schriffert József (Gyula) felszólalásával rámutat arra, hogy a vármegyének mindig szüksége van kiváló vezetőkre, láttuk éppen most, hogy micsoda szerencsét jelent a vármegyére vonatkozólag, hogy az árvízveszélykor olyan főispánja van, mint dr. Kova- csics Dezső, akinek az ő szinte az önfeláldozásig menő, kiváló tevékenységének köszönhetjük, hogy az árvizcsapás helyhez köttetett és még további, csak 10000 holdakban felmért hető területeket el nem pusztított. Meg kell állapítania, hogy nem mindig voltak a vármegyének ilyen főispánjai és akkor, és a fő- ispánváltozások idejében több Ízben, hosszú hónapokon keresztül dr. Daimel Sándor alispán a főispáni teendőket is végezte. Tudjuk, hiszen átéltük a háborút, forradalmat, communizmust és az oláhmegszállás idejét s a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk arról, hogy ezen nehéz időkben dr. Daimel Sándor alispán milyen gondok között intézte a vármegye ügyeit és az ő gondossága, körültekintése és semmi fáradságot nem ismerő munkája vezette ki a vármegyét a megerősödés és további fejlődés útjára. Kéri a határozati javaslat elfogadását. Rajtuk kívül még dr. Tóth Pál (Szarvas) és dr. Makai Márton (Szeghalom) szólaltak fel, szintén a legnagyobb elismeréssel emlékezve meg dr. Daimel Sándor alispán, dr. Zöldy János főorvos és Sárossy Gyula árvkszéki elnök kiváló működéséről és a határozati javaslat mellett foglaltak állást. Ezek után minthogy felszólalásra több jelentkezés nem történt, a főispán a vitát bezárta és megállapította, hogy a felszólalásokban kifejezett tiszteletreméltó elismeréssel Békésvármegye törvényhatósága, szóbanforgó kiváló és érdemes főtisztviselői mellett önmagát is megtisztelte. A küldöttség iránti javaslatra vonatkozólag tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy ez irányban ő már a közgyűlést megelőzőleg
