Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-21 / 3. szám

- 18 I. negyedre 2302000, az 1926. év II. ne­gyedtől kezdve negyedévi 2642000 korona. Megilleti még felesége született Mészáros Gizella után havi 170000 korona családi pótlék. 4. Endreffy György várni, iroda- főtisst. Szolgálati ideje: dijnok 1887. feb­ruár 9-től, 1893. május 30-ig, kezelő 1893. május 31-től 1926. január 31-ig. Összesen szolgálati ideje tehát 38 év 10 hó és 21 nap, melyhez hozzászámítva a 2 millenáris évet. Beszámítható szolgálati ideje 40 év 10 hó 21 nap. Beszámítható javadalmazása 256000 korona, a VIII. fizetési osztály 3. fokozatának B) csoportja szerint. Lakáspénz , címén jár az 1926. év I. negyedre 1490000 korona, az 1926. év II. negyedétől kezdve negyedévi 1710000 korona. Azonban ezekkel a megállapításokkal egyidejűleg, a törvényhatóság egyhangú lelkesedéssel hozott határozattal kimondja, hogy dr. Daimel Sándor alispán, dr. Zöldy János várm. tiszti főorvos, Sárosy Gyula árvaszéki elnök szolgálatban való visszatartását közérdekből elkerülketetleniil szükségesnek tartja, miért is felkéri a in. kir. belügyminiszter urat, hogy a most megnevezett, érdemes szolgá­lattal rendelkező főtisztviselőknek, szolgála­tukban való visszatartása iránt, a in. kir. minisztertanácshoz melegen pártoló előter­jesztést tenni inéltóztassék A törvényhatósága visszatartását azon az alapon kérelmezi, mert I. dr. Daimel Sándor Békésvármegye al­ispánja, szolgálatával a törvényhatósági bi­zottság teljes bizalmát, osztatlan megbecsü­lését és széleskörű tiszteletét érdemli meg. Ennek alapja az, hogy az alispán a közszolgálatban maga a megtestesült szor­galom, pontosság és kötelességtudás. Nagy­szerű elméleti képzettsége és gyakorlati tapasztalata teszik érthetővé azt a nagy munkát, melyet magára nézve minden idők. ben vállalt és dicséretreméltóan elvégzett. Önzetlenségének legnagyobb bizonyí­téka, hogy nevével a vármegye jó hirnevét gyarapította, sikereivel a vármegye sikereit ékesítette, szigorú takarékosságával pedig a vármegye háztartását rendezte. Azok közé a tisztviselők közé tartozik — a sajnos most már eltűnőben levő gene­ráció sorában — akik a tudáson és kép­zettségen felül, rer^lkivül érzékeny lelkiisme­retet és mindenkor éber felelősségérzetet hoznak magukkal a közpályára, vagyis azo­kat az erkölcsi és lelki tulajdonságokat, melyek nélkül a vármegyei közélet sivár párttusák és szertelen viták martalékává sülyedne. Alispánságának idejében a törvényható­sági bizottságban a munka szelleme és egy­más véleményének kölcsönös tisztelete a legnagyobb fokban érvényesül, melynek lát­ható eredménye, hogy az újjáépítés és helyre­állítás feladatai a sikeres megoldás felé tereitettek és a bajokból való kibontakozás súlyos és kemény munkája szakadatlanul halad. Azok a nehézségek, melyek a közigaz­gatás menetében, a rendkívüli idők követ­kezményeiként minduntalan jelentkeztek, a vármegye alispánját iépten-nyomon megold­hatatlan feladatok elé sodorták. Ezekkel szemben ő a megpróbáltatásokat kiállotta, a zavarokat leküzdötte és a közigazgatás nagy munkájának sima menetét minden kö­rülmények között biztositotta. De legnagyobb érdeme, hogy a vár­megye közigazgatását a háború, béke, for­radalmak, megszállások és az ezeket követő nehéz idők után a nyugalmas idők útjára terelte. Ennek súlyos érve és bizonyítéka az, hogy most, mikor a vármegye egy nagy részét az árvizveszedelem sújtotta, akkor a közigazgatás minden embere H helyén volt és a legnagyobb szabatossággal foganatosí­totta mindazokat a rendelkezéseket, melyek a közveszély tervszerű elhárítására, a vesze­delem helyhezkötése, a köznyugalom vissza­állítása és az ártatlanul szenvedő lakosság nélkülözéseinek enyhítése céljából eredmé­nyeikben alkalmasaknak mutatkoztak. Napjainkban, mikor a háború és a fór-

Next

/
Thumbnails
Contents