Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-07 / 1. szám
tósen és eljárási költségen felül elmarasztalja ama károk megtóritósóben, melyeket a hibájából elévült kihágási pénzbüntetések elvesztése által okozott. A m. kir. belügyminiszter 94370—1925 III. sz. rendelkezésében felhívta a vármegye alispánját tegye megfontolás tárgyává, hogy a kártérítés érvényesítése iránt a kereseti jog az alispánt megilleti-e ? A kihágási pénzbnte- tések ugyanis az 1901 évi XX. t.-c 23. §-a sze rint az államkincstárt és a községeket illetik meg, ennélfogva a kereset megindítására jogo sultaknak az államkincstárt és a községeket lehet tekinteni, a vármegyét azonban nem. Ezzel szemben a m. kir. pénzügyminisztérium 64051 — 1925 I sz. leiratában közli, hogy a kártérítési jogot érvényesíteni kívánja és utasítást ad, hogy a megfelelő összegeknek, tehát az adókból a kincstárt illető t'elerósznek is nevezettől való behajtása iránt lépések tétessenek. A rendelet továbbá azt mondja, hogy a követelés behajtására a vármegye alispánja hivatott, mert a büntetóspénzek végrehajtása iránt a közigazgatási hatóság tartozott volna gondoskodni. Figyelmezteti azon* bán a rendelet a vármegye alispánját, hogy a perköltségek elkerülése végett a per csak az esetben indítható meg, ha a követelés behajthatósága Jeszenszky Károly vagyoni vi szonyai alapján kétségtelennek mutatkozik. VÉGHATÁROZAT. A törvényhatósági bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy Jeszenszky Károly szolgabiró, az ellene meghozott fegyelmi Ítéletben 600000 K. pénzbüntetésre, továbbá a költségek megtóritósóre köteleztetett, mely kötelezettségének eieget tett. Ilyen körülmények között a fegyelmi itéletnekaz a rendelkezése, hogy a szolgabiró mulasztása folytán elévült és be nem hajtott pénzbüntetések, valorizált értékben, különbeni végrehajtás terhe mellett nevezett szolgabiró- tól behajtassanak, a tényleges valóságban alig hajtható végre, mert a követelés mintegy 90 milliót tenne ki, melyre nézve a nevezett szolgabiró vagyona fedezetet alig nyújthat, a per elvesztése esetén pedig a felmerülő költségek a törvényhatóságot terhelnék. Ehhez járul, hogy a követelés behajtása az Ítélet szándékán felülhaladva, az ez által elérni kívánt célt vészólyeztetné, mert a nevezett szolgabiró szolgálati idejének letelte előtt nyugdíjaztatását önmaga eredményesen kérte. Ily körülmények között a törvényhatóság kimondja, hogy a szóban levő per megindítását nem kívánja. E véghatározat ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a vármege alispánjánál előterjeszthető felebbezóssel lehet élni Erről a m. kir belügyminiszter ur (91370— III—1925), a m kir. pénzügyminiszter ur (63051—1—1925.), a m. kir. kincstári jogügy- igazgatóság (24655—III—1925.), Békósvár- megye t. főügyésze (218—925), Bókósvármegye közigazgatási bizottsága (2 fegy. alb. 1924), az orosházi járás főszolgabirája (541—923.), végül vótivvel Jeszenszky Károly ny. szolgabiró Cegléd, Szövetség u. 3 értesitendők. A véghatározat 1 példánya a vármegye alispánjának kiadandó Kmft. Kiadta: Dr. Konkoly, várm. főjegyző. SÍ. További intézkedést igénylő rendelőtök. Városok polgármesterei. Községek elöljárói. 25018—1925. ikt. sz. — Tegyék közhírré, hogy az Országos Földbirtokrendező Biró^ág az 1920:XXXVI. t.-c. és 1924. évi VII. t.-c.-ken alapuló megváltási eljárás megindítását megengedi Békésvámegye területén minden olyan mezőgazdasági ingatlanra, amely az 1920: XXXVI. t. c. 28. §-a, illetőleg az 1924: VII. t.-c 8. §-a alapján megválthatónak mutatkozik és amelyre az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megválthatóság és annak terjedelme kérdésében érdemlegesen még nem döntött, amennyiben arra a megváltási eljárás jelenleg még folyamatban nincsen. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a tárgyalóbizottság vezetésére birót esetenként küld ki s ugyanakkor adja meg a megfelelő utasításokat. Gyula, 1925. december hó 28. Dr. Daitnel Sándor, alispán. Járási fössolgabirák. Polgármesterek. Elöljárók. 25116—1925. ikt sz. — Borhamisítás tilal- masása. — Az alábbi miniszteri rendeletet másolatban azzal közlöm, hogy az elsőfokú rendőr- hatóságok a kívánt jelentéseket 1926. évi január hó 15-ig közvetlenül a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez terjesszék fel. Gyula, 1925. évi december hó 3l-én Dr. Daimel Sándor, alispán. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 58000—1925 VIII. sz. Körrendelet. Valamennyi vármegye alispánjának, a m. kir államrendőrség budapesti — 5 —
