Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-12-23 / 51. szám

— 364

gyűlés fogja letárgyalni és véglegesen megállapítani.

Végül megemlítem, hogy kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 90048—1926 sz. alatt kelt rendeletével a baja —szeged — makó—gyula —berettyóújfalui útvonalnak államosítását rendelte el. Ennek az uj államut- nak a vonala Medgyesegyháza felül Kétegy- házánál éri el a megyehatárt, majd Kétcgy- házán, Gyulán, Sarkadon, Sarkadkereszturon, Okányon, Zsadányon és Komádin át haladva Furtánál a zombor—szeged—berettyóújfalui államutba szakad és Okánytól egy kiágazást kap Vésztőre. Békésvármegye közúti alapját tehát annyiban érinti ez a rendelkezés, hogy a gyula—kétegyházi 13 km. és gyula-sarkadi 7.7 km. hosszú útszakasz a Fehér-Körös és remetei Fekete-Körös híddal együtt állami kezelésbe kerül és államköltségen kapja meg Vésztő is Okánnyal való összeköttetését.

A 96989—1926 sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet pedig aziránt intézkedik, hogy a Hódmezővásárhelyről az úgynevezett Erzsébeti-uton Békéssámsonon át Tótkomlósra, majd pedig erre keresztirányban az Orosházáról Tótkomlóson át Mezőhegyesre vezető útvonalak állainutak gyanánt mielőbb kiépítésre, illetve állami kezelésbe kerülnek és ily módon az előbb említett rendelettel államosított baja—szeged—makó - gyula — berettyóújfalui és meglevő zombor—szeged— berettyóújfalui államut átlós kapcsolatot nyer. Ennek az uj államutnak a révén államköltségen kapja meg majd Békéssámson— Tótkomlóssal, Tótkomlós pedig a Mezőhegyessel való összeköttetését és megoldást nyer az Orosháza—tótkomlósi útvonalba eső beékelt hódmezővásárhelyi szakasz fenntartásának sokat vitatott kérdése is. Egyidejűleg intézkedés történt az építési tervek elkészítése iránt is, a közigazgatás helyszíni bejárások a tervek elkészülése után fognak megtartatni.

V. Vegyesek.

A közigazgatás általános menete tekintetében különösebb jelenteni valóm nincs. Ismételten csak azt mondhatom, hogy mivel a közigazgatás egyszerűsítésének régen vajúdó kérdése semmivel sem jutott közelebb a megvalósuláshoz, azért a közigazgatás nehézségei nem csökkentek, sőt ellenkezőleg, az alább előadandók szerint, a közigazgatás munkaterhe megint egy igen nehéz

feladattal súlyosbodott. A választói törvény szerint ugyanis, még annak is, aki egyik országgyűlési képviselőjelöltre sem akart szavazni, a szavazó helyiségben meg kellett jelenni, aki pedig ezt nem tette és távol- maradását nem igazolta, 2 — 10 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. Már most Békésvármegyében az a helyzet, hogy a vármegye 8 képviselőválasztói kerületében mintegy 14—16.000 választó nem jelent meg a szavazáson. Ezért a törvény szerint nekik 8 nap alatt a központi választmányhoz be kell jelenteni távolmaradásuk indokát. Hogy milyen kevéssé komolyan fogják fel a választók ezt a törvényes kötelességüket, igazolja az a körülmény, hogy eddig mindössze mintegy 100-an igazolták csak távol- maradásukat. Most már a központi választmánynak az a feladata, hogy a nem szavazókat a névjegyzékekből maga szedje ki, ami természetesen olyan óriási munka, amelynek még csak megközelítőleg szabatos végrehajtása is, egyszerűen lehetetlen. A távolmaradásukat nem igazoltak névsorát azután a központi választmány az illető fő- szolgabirákkal tartozik közölni, hogy azok a büntetést kiszabják. Természetes, hogy ezen az alapon a különben is túlterhelt főszolgabírói hivatalok megint egy igen nagy munkával lesznek megterhelve. Habár a törvény rendelkezésének nem is felel meg, de az átmenet nehézségeire tekintettel hirdetményt bocsájtottam ki, amelyben felhívtam a szavazásra nem jelentkezett választókat arra, hogy a távolmaradásukat határidő alatt igazolják. Remélem, hogy ezen felhívás folytán igen sokan fogják távolmaradásukat igazolni. Kijelentem, hogy az igazolások elfogadásánál most első ízben a lehető legliberálisabban szándékozom eljárni, hogy a választó polgárok zaklatása minél kisebb legyen.

A vármegye által megszavazott külföldi kölcsönre vonatkozó kötelezvényt, a törvény- hatóság által kiküldött 3 tagú bizottság meghallgatása, valamint a pénzügyminisztériumban történt személyes tárgyalás eredményéhez képest kénytelen voltam aláírni, mert mást nem tehettem, dacára annak, hogy a kölcsön lényegesen drágább lett ja kötvény feltételei szerint, mint ahogy az a pénzügyminisztériumban tartott értekezlet alkalmával kilátásba helyeztetett.

Az engedélyezett kölcsönből első részletként 47 milliárd folyósittatott, amelyből mindjárt 8 milliárd le is vonatott, ezenfelül levonásba helyeztetett az a 2 milliárd is,