Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-12-18 / 50. szám

- 356 —

Záradék minta állami vármegyei és városi törvényhatósági nyugdíjasok részére.

Igazoljuk, hogy folyamodó (néhai férje)

tényleges szolgálata alatt

________minőségben

volt a

lkalmazva és állami törvényhatósági nyugdijat élvez, neje gyermekei után családi pótlékot, gyermeksegélyt, nevelési járulékot élvez.

5437—1926. m. szám.

Valamennyi kir. utmesternek és thgi nt- h latosnak.

Felhívom jelentsék haladéktalanul, hogy a kezelésük alá tartozó kiépített útvonalak mely helyei igényelnek figyelmeztető táblát veszélyes voltuknál fogva. A figyelmeztető tábla a veszélyes pont előtt és után is felállítandó cca 25 m el, tehát minden veszélyes pont 2 figyelmeztető táblát igényel. Elkülönítve sorolandók fel (az ut és szelvényszámának megjelölésével) a vasúti keresztezések, éles kanyarok, veszélyes zökkenők stb.

Gyula, 1926. november hó 25-én.

M. kir. államépitészeti hivatal.

A kiadmány hiteléül: A hivatal főnöke :

Hamar. Bálint s. k.

kir. műszaki tanácsos.

Polgármesterek. Elöljáróságok.

26533—1926 ikt. sz. — Tissántnli Gaa- dók cimii lap ajánlása. — A mezőgazdaság törvényes érdekképviseletére az 1920. XVIII. t.-c. alapján az egész Tiszántúlra ható munkakörrel megalakított Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, hogy hivatását teljesíthesse, hogy minden jószándéku munkája teljesülhessen és a mezőgazdasági kultúrát a gazdatársadalom legszélesebb rétegeiben is terjeszthesse, még 1923 évben megalapította hivatalos lapjaként a »Ti- szántuli gazdák«-at, mely a Tiszántúl egyetlen mezőgazdasági szaklapja is Ez a lap arra kíván törekedni, hogy az egész Tiszántúlon kürtöse legyen a Kamara figyelmeztetéseinek, jeladásainak Megáll api tója legyen a Tiszántúl mezőgazdasági helyzetének, panaszainak és óhajainak gazda- és munkástársadalmi kívánalmainak. Ezen munkálkodása mellett segítsen az Alföld keserves viszonyai között gazdálkodókon, hogy mennyiségben többet és minőségben jobbat termelhessenek és termelvényeiket megtudják óvni növényi és állati kártevők pusztításai ellen, másrészt, hogy a kerületbeli helyi

hatóságok a Kamara akcióiról értesülhessenek és arra a gazdatársadalmat felhívhassák. És a gazdatársadalom minél nagyobb rétege is megismerhesse a Kamara működését és a lapban megjelent figyelmeztetéseket és szakközleményeket maguk javára fordíthassák és hasznosíthassák.

Az emlitett lapnak a község részére leendő megrendelését figyelmébe ajánlom azzal, hogy a gazdaköröket, olvasóköröket, haladni vágyó gazdákat az előfizetésre buzdítsák.

Gyula, 1926 évi december 13-án.

Dr. Daimel Sándor, alispán.

V.

Pályázatok, hivatalos hirdetések és körözvéoyek

A Zemplén vármegyéhez tartozó Jajhalom pusztán 1895. évi szeptember hó 21-én Tompa János és Ignácz Zsuzsánna szülőktől született és Taktaszada községből a folyó évben ismeretlen helyre távozott Tompa János gazdasági cseléd tartózkodási helye nyomozandó és feltalálás esetén arra nézve, hogy néhai atyja hol és mikor született, Ignácz Zsuzsannával mikor és hol kötött házasságot, továbbá, hogy nagykorúságát elérve hol, kinél, milyen minőségben és meddig tartózkodott, vagyona volt s miben állott, az jegyzőkönyvileg tüzetesen kihallgatandó és az eredmény (nemleges esetben mellőzve) Zemplénvármegye alispánjával közlendő.

Tóth Lajos gyulai lakos ellen hatóságomnál 1888: VII. t.-c.-be ütköző kihágás miatt kihágási eljárás tétetett folyamatba. Nevezett a kihágási eljárás lefolytatása előtt Gyula Atilla-u. 21. szám alatti lakásáról ismeretlen helyre távozott. Körözendő, feltalálás esetén Gyula r. t város tanácsa, mint városi rendőri büntető bíróság értesítendő.

Tuska Judit tótkomlósi lakos Tótkomlós község elöljárósága által 1904. évi április hó 4-én 84. szám alatt kiállított cselédkönyvét elvesztette. Megsemmisittetik.

Nyíri György ujkigyósi lakos a gyulai városi tanács által 1918. évben kiállított cselédkönyvét ismeretlen helyen, módon és időben elvesztette. Megsemmisittetik.