Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-11 / 49. szám
— 346 — 798. bgy. 23920—1926. ikt. sz. Bartolf Márton szeghalmi lakos kérelme hatóságilag kiirtott lovai után kártalanításért. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, figyelemmel arra, hogy Bartolf Mártonnak 3 darab lova és ezzel egész lóállománya kiirtatott, melyek helyett újabb lovakat venni vagyoni helyzetére tekintettel nem tud, a kérelmet méltányosnak találta, 1,500.000, azaz egymillióötszázezer koronát a /vármegyei állategészségügyi ebadóalap terhére kiutal és utasítja a vármegye alispánját, hogy ezt az összeget felsőbb hatósági jóváhagyás után folyósítsa. Erről a vármegye alispánját további eljárás végett és Bartolf Márton szeghalmi lakost értesíti. Kmft. Kiadta: Márky vm. tb. főjegyző. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási fössolgabirák, Polgármesterek, Községi elöljáróságok. 25506—1926 ikt. szám. — Iparcikkek árusításának tilalma a napipiacokon. — A kereskedelemügyi miniszter ur konkrét ügyből kifolyóan a szegedi kereskedelmi és iparkamarához 81633—1926 XIV. számú leiratával, az alábbi elvi jelentőségű határozatot közölte: A napipiacokon iparcikkek nem árusíthatók, mert ha azokon az iparcikkek is bárki által szabadon árusíthatók lennének, azokat a hetivásároktól semmi sem külömböztetné meg. A kamara felterjesztésében hivatkozott 3546 — 1900 és 6840—1900 K. M. sz. elvi határozatok is csupán arra vonatkoznak, hogy a kereskedelemügyi miniszter különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén egyeseknek vagy bizonyos iparággal foglalkozó iparosok, illetőleg kereskedők összességének kivételesen megengedheti azt, hogy iparcikkeiket a lakhelyükön levő napipiacokon árusíthassák. Azok azonban, akik a kereskedelmi minisztertől ilyen engedéllyel nem bírnak, a 60610— 1899 K. M. sz. rendelet értelmében iparcikkeiket a napipiacokon nem árusíthatják. A gyulai fazekas iparosokra nézve azonban a 92965 —1909 K. M. sz. rendelet megengedte, hogy árucikkeiket a napipiacokon további rendelkezésig árusíthassák. A miniszter a jelenleg fennálló gyakorlat szerint legfeljebb a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak benyújtott kérvényére engedi meg iparcikkeknek a napipiacokon való árusítását. Az elsőfokú iparhatóságoknak kötelessége, hogy a fennálló szabályok értelmében mindazokat az iparcikkárusitókat, akik kereskedelemügyi miniszteri engedéllyel nem bírnak, a napipiacokon való árusítástól eltiltsák. A napipiacok látogatására szóló iparigazolványt be kell vonni és ki kell azt olyannal cserélni, amely csupán hetivásáron való árusításra jogosít fel Ilyen iparigazolvány azonban csak rendes iparigazolvány lehet, nem pedig a hetivásárok látogatására szóló, tehát nem értelmezhető és nem értelmezendő akként, a kicserélés, hogy a napipiacokon való árusításra szóló iparigazolvány helyett hetivásáron való árusításra szóló iparigazolvány adandó ki, mert kizárólag vásárokon, piacokon való árusításra iparigazolványok nem állíthatók ki. E rendelkezéssel annak adok kifejezést, hogy a napipiacokon való árusításra szóló iparigazolvány, az illető áruval való kereskedésre szóló olyan iparigazolvánnyal cserélendő ki, amely az illetőt a helybeli hetivásárok látogatására feljogosítja ugyan, de iparcikkeknek a napipiacokon való árusítására nem s igy ez a határozatom nincs ellentétben az eddig “is elfoglalt álláspontommal, hogy kizárólag vásárokon, piacokon való árusításra iparigazolvány nem állítható ki. Ezen elvi jelentőségű határozat értelmében jövőben nem lesz kiadható piacok látogatására iparigazolvány, a már kiadott iparigazolványok pedig fokozatosan visszavonandók és valamely határozott helyre szóló iparigazolványra cserélendők ki. Megjegyeztetik, hogy az iparűzésre nem szükséges külön nyílt üzlet bejelentése, hanem az iparigazolvány esetleg az illető ipartüzni szándékozó lakására is kiállítható. Gyula, 1926. november 29-én. Dr. Daimel Sándor, alispán.
