Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-12-11 / 49. szám

— 346 — 798. bgy. 23920—1926. ikt. sz. Bartolf Márton szeghalmi lakos kérelme hatóságilag kiirtott lovai után kártalanításért. Békésvármegye törvényhatósági bizott­sága, figyelemmel arra, hogy Bartolf Már­tonnak 3 darab lova és ezzel egész lóállo­mánya kiirtatott, melyek helyett újabb lova­kat venni vagyoni helyzetére tekintettel nem tud, a kérelmet méltányosnak találta, 1,500.000, azaz egymillióötszázezer koronát a /vármegyei állategészségügyi ebadóalap terhére kiutal és utasítja a vármegye alis­pánját, hogy ezt az összeget felsőbb ható­sági jóváhagyás után folyósítsa. Erről a vármegye alispánját további eljárás végett és Bartolf Márton szeghalmi lakost értesíti. Kmft. Kiadta: Márky vm. tb. főjegyző. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási fössolgabirák, Polgármesterek, Községi elöljáróságok. 25506—1926 ikt. szám. — Iparcikkek árusításának tilalma a napipiacokon. — A kereskedelemügyi miniszter ur konkrét ügyből kifolyóan a szegedi kereskedelmi és iparkama­rához 81633—1926 XIV. számú leiratával, az alábbi elvi jelentőségű határozatot közölte: A napipiacokon iparcikkek nem árusítha­tók, mert ha azokon az iparcikkek is bárki által szabadon árusíthatók lennének, azokat a hetivásároktól semmi sem külömböztetné meg. A kamara felterjesztésében hivatkozott 3546 — 1900 és 6840—1900 K. M. sz. elvi határo­zatok is csupán arra vonatkoznak, hogy a ke­reskedelemügyi miniszter különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén egye­seknek vagy bizonyos iparággal foglalkozó iparosok, illetőleg kereskedők összességének kivételesen megengedheti azt, hogy iparcikkeiket a lakhelyükön levő napipiacokon árusíthassák. Azok azonban, akik a kereskedelmi miniszter­től ilyen engedéllyel nem bírnak, a 60610— 1899 K. M. sz. rendelet értelmében iparcikkei­ket a napipiacokon nem árusíthatják. A gyulai fazekas iparosokra nézve azon­ban a 92965 —1909 K. M. sz. rendelet meg­engedte, hogy árucikkeiket a napipiacokon to­vábbi rendelkezésig árusíthassák. A miniszter a jelenleg fennálló gyakorlat szerint legfeljebb a hadirokkantaknak, hadiöz­vegyeknek és hadiárváknak benyújtott kérvé­nyére engedi meg iparcikkeknek a napipiaco­kon való árusítását. Az elsőfokú iparhatósá­goknak kötelessége, hogy a fennálló szabályok értelmében mindazokat az iparcikkárusitókat, akik kereskedelemügyi miniszteri engedéllyel nem bírnak, a napipiacokon való árusítástól eltiltsák. A napipiacok látogatására szóló ipar­igazolványt be kell vonni és ki kell azt olyan­nal cserélni, amely csupán hetivásáron való árusításra jogosít fel Ilyen iparigazolvány azonban csak rendes iparigazolvány lehet, nem pedig a hetivásárok látogatására szóló, tehát nem értelmezhető és nem értelmezendő akként, a kicserélés, hogy a napipiacokon való árusí­tásra szóló iparigazolvány helyett hetivásáron való árusításra szóló iparigazolvány adandó ki, mert kizárólag vásárokon, piacokon való árusí­tásra iparigazolványok nem állíthatók ki. E ren­delkezéssel annak adok kifejezést, hogy a napi­piacokon való árusításra szóló iparigazolvány, az illető áruval való kereskedésre szóló olyan iparigazolvánnyal cserélendő ki, amely az ille­tőt a helybeli hetivásárok látogatására feljo­gosítja ugyan, de iparcikkeknek a napipiaco­kon való árusítására nem s igy ez a határo­zatom nincs ellentétben az eddig “is elfoglalt álláspontommal, hogy kizárólag vásárokon, piacokon való árusításra iparigazolvány nem állítható ki. Ezen elvi jelentőségű határozat értelmé­ben jövőben nem lesz kiadható piacok látoga­tására iparigazolvány, a már kiadott ipariga­zolványok pedig fokozatosan visszavonandók és valamely határozott helyre szóló ipariga­zolványra cserélendők ki. Megjegyeztetik, hogy az iparűzésre nem szükséges külön nyílt üzlet bejelentése, hanem az iparigazolvány esetleg az illető ipartüzni szándékozó lakására is ki­állítható. Gyula, 1926. november 29-én. Dr. Daimel Sándor, alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents