Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-21 / 41-42. szám

rí tette, felirattal élt, ezekután nem marad más hátra, mint a rendeletet végrehajtani. Kijelenti, hogy ő maga a legteljesebb megbecsüléssel van az iránt a 35 éves köztisztviselői múlt iránt, amelyet az alispán a vármegye szolgá­latában eltöltött. Megállapítja, hogy az egye­did helyes álláspont, amit kénytelen fenntar­tani, az állandó választmány javaslata. Dr.Hadúr Gyula: Lehetetlennek tartja már politikai szempontból is, hogy az a kormány, amely iránt a vármegye több ízben bizalmát nyilvánította, szembehelyezkedjen a törvény­hatóság egyhangú óhajával Az alispánhoz való ragaszkodás a közérdeket szolgálja A minisz­ternél eljáró küldöttségnek ő is tagja volt. A miniszter akkor kijelentette, hogy igyekezni lóg a közérdeket a megye óhajával össze­egyeztetni. A közérdeket a törvényhatósági bizottság már megállapította s ez azonos a mi óhajunkkal. Az alispánok visszatartására különben is precedensek voltak. Kéri Major indítványának elfogadását. Gsernns Mihály főtörekvésnek a mai idők­ben a tekintélyek helyreállítását tartja. Ebből a szempontból káros a miniszter rendelete, de tapintatlan is, mert olyan színezetet ölt, mintha a miniszter a megye akarata ellenére kirúgná hűséges tisztviselőjét. Major Simon dr. a zárszó jogán újból felszólal és boncolóra veszi a miniszter rende­letét, amelynek indokolását ellentmondónak és komolytalannak tartja. Egy vármegyét nem lehet igy egyszerű kézlegyintéssel elintézni. Indítványát ki akarja egészíteni, hogy a mi­niszternél eljáró küldöttség tagjait már most állapítsa meg a bizottság, a főispán azonban az ügyrendre való hivathozással, ezt nem en­gedi meg. Ezután elnöklő főispán az állandó választ­mány javaslatát teszi fel szavazásra, amely mellett senki sem állott fel, mig az ellenindit- ványt a törvényhatósági bizottság nagy több­sége felállással elfogadja. A tisztviselők nem szavaztak. Haviár Gyula ellenpróbát kér, mire a főispán megállapítja, hogy a törvényható­sági bizottság egyhangúlag magáévá tette dr. Major Simon indítvány át, vagyis a mi­niszteri rendeletét nem veszi tudomásul, hanem az alispán visszatartása érdekében újabb felirattal ét a minisztertanácshoz. Ezután gyors egymásutánban tárgyalta le a törvényhatóság a tárgysorozaton felvett (120) és a póttárgysorozaton szereplő (98) ügyeket. A közgyűlés vége 11 óra után. A tiszti orvosi állások betöltésére kiirt pályázati hirdetményeknek a „Népegészség­ügy c. lapban közzétételét a népjóléti és munkaügyi miniszter 110234 — 1926. sz. ren­deletében meghagyta, e szerint az összes tiszti orvosi (törvényhatósági tiszti fő, járás orvosi, törvényhatósági városi, kér. t. orvosi, r. t. vá­rosi tiszti orvosi) állásokra kiirt pályázatokat az illetékes hatóság a népjóléti minisztérium hivatalos lapjában a > Népegészségügye-ben is közzé tartozik tenni. A lap minden hó 1-én és 15-én jelenik meg havonta, miért is a ha­tóságok a pályázati határidők megállapításánál erre legyenek figyelemmel, hogy igy minden egyes pályázaton azok is részt vehessenek, akik arról csupán a »Népegészségügy* utján szereznek tudomást. (21593—926. alispáni sz.) Ragadós állatbetegségek i Lépfene: Békés, Békéscsaba, Gyulavári, Kö- röstarcsa, Öcsöd. Veszettség: Békés, Békéscsaba, Gyula, Gyula­vári, Öcsöd, Szarvas. Ragadós száj- és körömfájás: Újkígyós Jnhhimlő: Békósszentandrás, Szarvas Lóriikór: Öcsöd, Szarvas Sertésorbánc: Mezőberéuy. Sertéspestis: Békés, Békéscsaba, Békés szentandrás, Doboz, Füzesgyarmat, Gyula, Mező beróny, Szeghalom, Vésztő. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1926.- 292 —

Next

/
Thumbnails
Contents