Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-23 / 38. szám

- m kiadásai. A nyugdíjalap összesen 264 ezer pengő, azaz 3300 millió koronával, a szőkébb háztartási költségvetés pedig 242566 pengő, azaz 3032 millió koronával terheli a költségvetést. A nyugdíj költségekhez a két rendezett tanácsú város, minthogy azoknak, külön nyugdíjalapjuk van, nem járul hozzá. Végeredményében a háztartási költségvetés fedezésére a községek hozzájárulása kb. 12 2% lesz az idén is, mint a múlt évben volt, legfeljebb /—2 tized százalékkal több vagy kevesebb; ami több kiadás mellett is, azért lehetséges, mert a vármegyei hozzájárulás alapját képező 5,328.344 pengőt kitevő állami adó, több, mint a múlt évben volt.

Az alispáiti vizsgálatokat dr. Daimel Sándor alispán a nyár folyamán már nagy részben megtartotta. Eddig négy főszolgabírói, 14 községi hivatalt és Békéscsaba városát vizsgálta meg. A vizsgálatok eredménye szerint általában megállapította, hogy a munka lényegesen szaporodott, főleg a levente ügy és az idevonatkozó törvény végrehajtása miatt. Ez ügy némely hivatalban olyan nagy tömegű munkát ad, hogy külön iktatókönyv beállítása vált szükségessé. Legutóbb meglátogatta Do- bozmegyer lakott helyett, amely Doboz anyaközséggel Békéscsaba városán keresztül vezető utón közlekedik. Ez a község-hely Békéscsabára gravitál, amit Békéscsaba város belátva, az odavezető útból a városi területen haladó kb. ] l/2 km.-t kiépítette és most úgy Békéscsaba város, mint a gyulai járási főszolgabíró, arra kérte a törvényhatóságot, hogy a Békéscsabáról Dobozmegyerre vezető ut még kiépítetlen további 3 kín-ét építse ki s ezzel Dobozmegyer fejlődését tegye lehetővé.

A vármegye alispánja ezért látogatta meg Dobozmegyert, annyival is inkább, mert az utóbbi időben tudomására hozott önállósitási tervekről és ezek lehetőségeiről is tájékozódni kivánt.

Folyamatban levő útépítések és iavitások a vármegyében. Legközelebb megkezdődik Gyulaváriban a kisvasúti állomáshoz vezető összesen kb. 600 fin. ut kiépítése. Ez az ut már ki volt építve, de annyira tönkrement, hogy teljesen újra kell építeni. Hengerelés alá kerül

a gyula -sarkad! utnak.(l5 km.) az árvíz által tönkretett része. Ugyancsak folyik a Szeghalom—vésztői ut újraépítése, amelyből már 5 km. tavaly kész volt, de 3-at az árvíz tönkretett. Egy pár nap múlva megkezdik az öcsödi hídhoz vezető ut építését. Ez a legmodernebb typusu, 5 m. széles betonalapu ut lesz. Elkészült a 18 km. hosszúgyoma—körösladányi ut hengerelése, amely 2 és fél m-ről, 4 méterre szélesittetett ki. Ugyancsak nagy részben kész az ezen ut folytatását képező 19 km.hosszugyoma— endröd— szarvasi ut hengerelése és kb. két héten belül be fog lejeztetni. E hónapban befejezést nyer a gyula—kigyősi ut hengerelése is. Nagy erővel folyik az Orosháza—csorvási ut építése, a 15 km. hosszú utón a földmunka már teljesen készen van és Orosházától ki- indulólag a kőpálya is készen van kb. 1 és fél km. hosszúságban. Az Orosháza—csorvási útrész kb. november hónap folyamán befejezést fog nyerni. Ellenben a csorvás—békéscsabai része az útnak ez évben már nem lesz kiépíthető részben azért, mert az ut felebbezés alatt áll, de főleg azért nem, mert az őszi idők előrehaladottsága miatt az útépítés nem lenne célszerű.

A faót—vésztő—okányi ut építési ügye.

Biharvármegye Kót községet Okánnyal akarja összekötni, ezen útnak 3 km. része Békésvármegye és pedig Vésztő község határában vezetne. Biharvármegye kérte, hogy a szükséges ut részére szükséges területet Vésztő község bocsássa rendelkezésre. Vésztő község ezt megtagadta, illetőleg csak úgy hajlandó szükséges területet átengedni, ha az utat Biharvármegye, Vésztő község érintésével fogja kiépíteni. Az ellentétek lehető kiegyenlítésére Vésztő községben folyó hó 26-án helyszíni tárgyalást tűzött ki a kereskedelemügyi miniszter, amelyen a tárgyalást dr. Márky Barna vármegyei tb. főjegyző vezette.

Az öesöd—mesterszállási ut kiépítését

úgy Békés-, mint Jásznagykunszolnok megye tervbe vette. Az útnak Békésvármegyébe eső részére vonatkozólag a kiépítést Békésvármegye már el is határozta. Ez ügyben a helyszíni tárgyalás folyó hó 23-án tartatott meg melyen a vármegyét dr. Márky Barna vm. tb. főjegyző képviselte.