Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-18 / 37. szám

- 258 hogy legutóbb, a vármegyei kölcsön ügyében Budapesten tartott alispáni értekezleten, az elnöklő dr. Vargha Imre pénzügymin. állam­titkár a községek kölcsöne ügyére vonat­kozólag azt mondotta, hogy a tárgyalás még mindig folyamatban van, de ez a kér­dés olyan nehezen oldható meg, hogy az sincs kizárva, miszerint nem lesz belőle semmi. Mégis az alispán Ígéretet tett — és még az nap ehhez képest fel is irt a belügy­miniszterhez és pedig oly értelemben, hogy kérte a miniszter urat, hogy ha a külföldi kölcsönt nem lehetne nyélbe ütni, úgy sür­gősen belföldi kölcsön megszerzése iránt tétessék intézkedés, annyival is inkább, mert a községeknek beruházási kölcsönre feltét­len szüksége van, de másrészről most már a belföldi kölcsön sem lenne drágább, mint egy esetleges külföldi kölcsön. A pénzügyigazgató jelentéséből. A jövedelem-, vagyon és kereseti adó fel - szólamlási bizottságok elnökeinek és tagjai­nak a kinevezése a pénzügyminisztertől leérkezett. A békéscsabai kir. adóhivatalnál az előző évi jövedelem-, vagyon és kereseti adó ellen beadott s a tavalyi felszólamlási ciklusról lemaradt mintegy 100 darabot ki­tevő felebbe/.és letárgyalására a,békéscsabai adófelszólamlási bizottság összehivatott s az újonnan alakult bizottság ezen felebbezése két letárgyalta. A közigazgatási bizottság múlt havi ülésén az OFB. által igénybe vett földterületek földadójának ki terhére történt előírása kérdésében fel hozottakra tisztelettel jelentem, hogy ezen földterületek után járó földadó, amint azt a pénzügyigazgatóság megállapította, már a folyó évben mindenütt a juttatottak terhére van előírva, amennyi­ben ezek a földterületek az igénybevételt szenvedettek birtoklásában meg nem hagyat­tak. A közigazgatási bizottságnak a békési pénzügyőri biztosság meghagyására vonat kozó kívánalmát a pénzügyigazgatóság a pénzügyminisztériumnak bejelentette. Az el­múlt hónapban befizettetett együttesen ke­zelt közadókban 13,319 043,157 K, forgalmi adó és illetékekben 4,940 330,432 K. A pénzügyigazgató jelentésénél dr. Tö­rök Gábor kérdést intézett a pénzügyigaz­gatóhoz, hogy az ármentesitő társulati va­gyon váltsági földek adóját miért nem Ír­ták át még az uj tulajdonosokra? Elek La­jos pénzügyigazgató helyettes megnyugtató válaszát dr. Török Gábor tudomásul vette. A vármegyei tiszti főorvos jelentésé­ből. Az elmúlt augusztus havi közegészség­ügyi viszonyok általában eléggé kedvezőek voltak és az előző hónaphoz viszonyítva csak annyiban változtak, hogy a heveny ra­gadós bajokban történt megbetegedések száma 15-el emelkedett, azért, mert Békés- szentandrás községben a kanyaró járványo­sán lépett fel a hónap elején, de a végén már meg is szűnt. A heveny ragadós bajok közül az uralkodó kanyaró és a hasihagy- máz voltak egyformák; ez a két fertőző baj adta valamennyi megbetegedésnek a fe­lét. Lefolyásukban szelídek voltak, csupán egy halálozás fordult elő hasi hagy mázban. A trachomások száma emelkedő. A halva­szülöttek száma 17, az elvetéléseké pedig 16 volt. A békési egyik gyógyszertár adomá­nyozása tárgyában hozott előbbi közigaz­gatási bizottsági határozatot a népjóléti miniszter megsemmisítette. Ennek következ­tében a közigazgatási bizottság most a kér­déssel újból foglalkozott. A megtartott sza­vazásban a pályázók közül Székely Ferenc (aki a múltkor is megkapta a gyógyszertárat) 9 szavazatot, Nagy Kálmán gyógyszerész pedig 5 szavazatot nyert. Ezek szerint tehát a patika jogot a közigazgatási bizottság Székely Ferenc oki. gyógyszerésznek ado­mányozta. A törvényhatósági állatorvos jelenté­séből. Az állategészségügyi viszonyok a le­folyt augusztus hónapban kielégítők voltak, mert a ragadós állatbetegségek járványos jelleget sehol sem öltöttek; de az előző hónaphoz viszonyítva annyival kedvezőtleneb­bek, hogy egyes ragadós állatbetegségek nagyobb számban léptek fel. Különösen na­gyobb elterjedést nyert a sertés pestis, mely betegség a vármegye 9 községében állapit-, tatott meg, ezenkívül a lépfene 5, a sertés- orbánc pedig 3 községben mutatkozott. Fü­zesgyarmat községhez tartozó Bucsa legelőn uralkodó takonykor betegség megszűnt és a közlegelőn elhelyezett összes lovak a zár alól feloldattak. A betegség lefolyása alatt hatósági rendeletre 28 drb. ló irtatott ki, és pedig 17 drb. rejtett takonykóros ló, 50 %-os állami kártalanítással, 11 drb. nyílt takonykóros ló kártalanítás nélkül. Augusz­tus hó folyamán 103 szarvasmarha, 5 ló, 210 juh és 1916 hízott sertés szállíttatott ki a vármegye területéről külföldre. A kir. tanfelügyelő jelentéséből. Bé­késcsabán TJhrin Károly ág. ev. igazgató tanítónak a Kormányzó Úr őjöméltósága által adományozott IV. oszt. polgári ér-

Next

/
Thumbnails
Contents