Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-10 / 22-23. szám
165 — arai tehát már az eljárás megindításánál is lehetővé teszi a költséges ügyvédi képviselet mellőzését. A rendelet 7. §-a szerint a bíróság ugyan az eltűnt részére rendszerint ügygondnokot rendel és pedig főként hadviselt ügyvéd személyében, amely körülmény már ügyvédi, illetőleg ügygondnoki költség felmerülését idézi elő, e §. második bekezdése azon- - bán ezzel szemben akként rendelkezik, hogy a biróság az ügygondnok kirendelését indokolt esetben, különösen ha az aránytalan költséget okozna, a fél kérelmére mellőzheti. Amennyiben tehát a kérelmező nem jár el szegényjogon, de mégis anyagi helyzete mellett az ügyvédi képviseletet elviselhetetlennek tartja, személyesen eljárva, úgyszólván az egyetlen költség a nem nagy összegű Ítéleti illeték, valamint a hirdetménynek a hivatalos lapban egyszer történő közzététele költsége ; egyáltalában nem lehet tehát azt mondani, hogy ily rendelkezések mellett a holtnaknyilvánitó eljárás jelentékeny költséggel járna. Gondoskodik azonban a rendelet arról is, hogy szegények az egész eljárást költségmentesen folytassák le. Nevezetesen a 15. §. értelmében, ha a kérelmező; vagy az, akinek érdekében az árvaszéki ügyész az eljárás megindítását kéri, vagyontalan, a szegényjogon perlekedőkre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. A szegénységi jog tekintetében szükséges bírósági intézkedések tárgyában 72600—1924 I. M. sz. a. kibocsátott rendelet értelmében a biróság a szegénységi jogot a rendeletben tüzetesen körülirt hatósági bizonyítvány alapján megadhatja a szegénységi jogot a holtnaknyilvánitó eljárás céljára kérelmező részére is, ügyének dijtalan vitelére még ügyvédi kirendelés iránt is intézkedhetik és a rendelet szerint ez a szegénységi jog illetékmentességgel is jár. A kifejtettek mellett egyáltalában nem látszik indokoltnak az a kérés, hogy a holtnaknyilvánitó eljárást szabályozó rendeleteken módosítás történjék. Minthogy azonban a felterjesztésekből azt látom, hogy egyes vidéken az emlitett jogszabályok kevéssé ismeretesek, elsősorban a köznép érdekében felhívom, intézkedjék saját hatáskörében aziránt, hogy a törvényhatóság területén a közigazgatási szervek megfelelő módon a nép tudomására hozzák ezeket a jogszabályokat és hogy az árvaszékek figyelme is külön felhivassék az eljárás könnyű és olcsó módjára. Budapest, 1926 május 6-án. A miniszter rendeletéből: Olvashatatlan aláírás miniszteri tanácsos. III. általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Polgármesterek. Kösségi elöljárók. 11415—1926, ikt. szám. — Marokkói sáska megjelenésének bejelentése. — Az alábbi földmivelésügyi miniszteri rendeletet tudomás és miheztartás végett kiadom. Gyula, 1926. május 31-én. Dr. Daimel Sándor, alispán. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 19534—1926. VI. 3. Békésvármegye alispánjának, Gyula. Több ízben előfordult, hogy a községi elöljáróságok a marokkói sáska, megjelenésének a m. kir. állapii rovartani állomásnál való bejelentésekor, ellentétben a folyó évi január 26-án 15725. szám alatt kelt körrendeletem határozott utasításaival, elmulasztották egyidejűleg a megjelent rovarok denaturált szeszbe tett megfelelő példányszámát is a nevezett állomáshoz felküldeni. Ezen mulasztások ered- ményeképen azután az állomás nem tudván megállapítani azt, vájjon tényleg marokkói sáska megjelenéséről van-e szó vagy sem, gyakran hiábavaló és felesleges költséget jelentő kiutazásokat kényszerül tenni. Ilyen, a marokkói . sáska országos irtása sikerét is kockára tevő eljárás megakadályozása céljából újból felhívom, azonnal intézkedjék, hogy a községi elöljáróságok a sáskák megjelenésének észlelése alkalmából a m. kir. állami rovartani állomáshoz teendő jelentésükhöz a 15725—1926. számú körrendeletemben
