Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-15 / 19. szám

Békösváriiiegye erdófelügyulöje A föld- mivelésügyi miniszter Szepesi Artliur m. kir. erdőtanácsost (Békéscsaba) Békésvármegye területére az állami erdőfelügyelői teendők ellátásával megbízta. (1714—1926 k. b.)

Rendőrhatóságok figyelőiébe Ipartftm- nyek alapján kiszabott pénzbüntetés liniufor- ditása. Az 1922 évi Xlí. t-c.-nek, illetőleg 114. §-ának életbeléptével az ipartörvények alapján kiszabott pénzbüntetések hovaforditása tekintetében az 1901. évi XX. t.-c. 23 § ának rendelkezései hatályukat vesztették. (322—926 kih. sz.)

Elvi határozat. A mezőberényi községi főjegyző természetbeni lakása és a községi jegyző földeknek az 177300—1924 B. M. számú körrendelet 8. §-a alapján leendő visszaadása iránt folyamatba tett ügyben a törvényhatósági bizottság 23 —1925 bgy. sz. határozatában kimondotta, hogy ez ügyben a m. kir. belügyminiszter úrhoz van felebbe- zésnek helye. Az érdekelt jegyzők felebbezé- sének elutasításával a belügyminiszter a törvényhatóság határozatát helybenhagyta. Az érdekelt jegyzők ezután — újabb jogorvoslattal — panasszal éltek a törvény hatóság i bizottság határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz, azt vitatva, hogy tévesen tanította ki őket a törvényhatósági bizottság akkor, mikor felebbezési jogorvoslatot jelölt meg a belügyminiszterhez, holott az 1896. évi XXVI. t.-c. 27. §-a szerint helyesen a köz- igazgatási bíróság hatáskörébe kellett volna jogorvoslatukat utalnia, mivel a kérdéses ügy község jegyzői illetményt tárgyal. A panaszt a vármegye alispánja — mivel elkésetten adatott be — az 1896 évi XXVI. t.-c. 96—98. §§-ai és a 21976—1896 M. E. rend. 17. §-a alapján visszautasította. Ez ellen az érdekelt jegyzők felfolyamodást adtak be a közig, bírósághoz, amely 4568 — 1925 k. sz. végzésében a felfolyamodást és pana'szt hatáskör hiánya miatt érdemi elbírálás nélkül visszautasította.

Ezen végzés elvi jelentőségű megállapítását az alábbiakban közöljük:

Az 1896 : XXVI. t.-c. 27. §-ának l. pontja szerint a községi jegyzők illetménye ügyei a közigazgatási bíróság előtti eljárás alá tartoznak, amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy jogos igényük van-e a követelt illetményre, vagy hogy az alapul vett címen mekkora összeg illeti meg őket. A jogos igény alatt pedig azt az igényt kell érteni, amelyet a községi jegyző a szabály szerint neki járó illetmények kiszolgáltatására támaszthat s nem egyúttal az olyan igényeket is, amelyek a létező jegyzőijavadalmazásnak oly értelmű megváltoztatását célozzák, hogy mint például a jelen esetben készpénzfizetés helyett földek használata, lakáspénz “helyett természetbeni lakás használata biztosíttassák, vagy megfordítva. A létező és szabályszerint biztosított javadalmazásnak mindennemű módosítása ugyanis már nem szorosan vett és a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozó illetménykérdést, hanem a szervezés keretébe tartozó kérdést képez. A jegyzői állás szervezési körébe tartozó kérdéseket pedig sem az 1896: XXVI. t.-c. sem más törvényes szabály nem utalja a közigazgatási bíróság hatáskörébe. Ezért a bíróság nem vizsgálva azt sem, vájjon az alispán helyesen utasitotta-e vissza a panaszt elkésés dinén, úgy a felfolyamodást, mint a panaszt hatáskör hiányából visszautasította. (10271—1926. alisp. szám.)

Ragadós állatbetegségek :

Lépfene: Békés, Békésszentandrás, Csaba- esüd, Rörösladány, Nagyszénás.

Veszettség: Békés, Békéscsaba, Békéssámson, Gyula, Kólegyháza, Kondoros.

Ivar szervi hólyagos kiütés: Gyoma. Gyula, Kondoros.

Lőrühkőr: Endréd, Gádoros, Szeghalom.

Sertésorbánc: Öcsöd.

Sertéspestis: Békéscsaba, Gyula, Szeghalom.

Nyomatott üobay Jáuos könyvnyomdájában,öynla 1926.- 148 -