Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-12-19 / 52. szám

¥- 347 ­házi vicinális nt kiépítésének ügyét, mely az érde­keltségi tárgyalások befejezése után került be ismét a közgyűléshez. Nemcsak a békéscsabai, hanem a többi törvényhatósági bizottsági tagok is megelégedéssel vették tudomásul az útügyi tárgyalásokat vezető vármegyei főjegyző ama jelentését, melyszerint az utmenti birtokosság az érdekelt községek az építés költségeinek részbeni fedezésére mintegy 6000 milliót önkén­tesen felajánlottak A törvényhatósági bizottság ennélfogva a maga részéről szintén kimondotta hogy a közforgalmi szempontból jelentős vici­nális útnak kőburkolattal való ellátása foganato­sítandó, mely célra a vármegye a maga részéről 6000 millió koronát közgyűlésében megszavazott. Kimondotta továbbá, hogy a vicinális ut jelen­legi vonalát feladja, e helyett a kiépítést a Nagy­megyeri felső dülőuton majd folytatólag a Pataj tanyától a gerendási máv. állomásig, illetve ebből kiágazólag nyílegyenes irányban Csorvás község leié vezető dülőuton foganatosítja. El­határozta továbbá, hagy az építés 2 év alatt végrehajtandó. Műszaki műveletek végrehajtá­sára az államépitészeti hivatalt utasította, mint­hogy azonban az államépitészeti hivatalnak e munkálatok elvégzése hatáskörébe nem tartozik, minthogy továbbá az államépitészeti hivatal a jelenlegi útépítési nagyarányú feladatok mellett rendkívül el van foglalva, ezeknéifogva felhatal­mazta a törvényhatósági bizottság az állam­épitészeti hivatalt, hogy a szükséges kivételes munkaerők félfogadásával is az építési felvétele­ket a tél folyamán végezze el, a terveket készítse el, az építkezéseket kezdesse meg, a járási úti - bizottságokat pedig utasította, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket az érdekeltség által viseltesse. Az építkezés sorrendjére nézve olyan értelemben határoz, hogy kiépítés munkáját az ut négy pontján vagyis Békéscsaba és Orosháza alatti végpontoknál, továbbá Csorvás községben kótfelől kezdi meg. A vicinális útnak az útháló­zatból való kibocsátására, valamint a tervbevett közdűlő utaknak a vizinális utak hálózatába való felvételére elvileg hajlandó. Ezek szerint az ut kiépítésének illetőleg az építés megkezdé­sének minden részlete lelárgyalást nyert és a foganatosításnak további akadályai nincsenek. Ez ügynél kialakult alapos vitában részt- vettek: dr. Hollandéi' Lipót (Békéscsaba), Ko vács Pál (Békéscsaba), dr. Berthóty Károly (Orosháza), Reck Géza (Csorvás), dr. Berthóty István békéscsabai polgármester, dr. Csete Jó­zsef gyulai polgármester, Kohn Dávid (Gyula), Moldoványi János békési íőszolgabiró, Bálint Imre műszaki tanácsos az államépitészeti híva tál főnöke. A vita során felhangzott kérdésekre dr Konkoly Tihamér az ügy előadója és a tárgyalá­sok vezetője adta meg a részletes felvilágosításo­kat, majd a kérdés kapcsán dr- Daimel Sándor alispán főbb vonásokban ismertette a vármegye közúti politikáját, a terveket és lehetőségeket Igen kedvező kilátások nyílnak az alispán meg­világítása mellett a közútépítések tekintetében. Közölte ugyanis, hogy az 1927 évtől kezdve, amikor már a Szeghalom—vésztő—doboz—gyulai továbbá a békés tarhosi utak kiépítése befejező­dik s ezek költségei a közúti költségvetést nem terhelik, évi 8 milliárd korona fordítható éven­ként útépítésekre, amely olyan tekintélyes ösz- szeg. hogyha az útépítési költségek csökkennek — a munka és anyagárak várható leszállása folytán — s másrészről az érdekeltek méltányos és nem is nagyarányú hozzájárulására is számí­tani lehet — évenként 20—40 km. utat lesz lehetséges kiépíteni. Sőt ha a kormány három­éves nagy beruházási programmjából kifolyólag megfelelő nagyösszegü útépítési kölcsönt fog kapni a vármegye, Bókósvármegyében olyan arányú útépítésre van kilátás, amely a békeévek munkáját is meg fogja haladni Tárgyalta a törvényhatósági bizottság a vár­megye 1925 évi közúti költségvetését, és a be. mutatott költségvetési tervezetet változtatás nél­kül 23.481,705 000 K. bevétellel és 23 291,598 000 K. kiadással, tehát 140,112.000 K maradvánnyal elfogadta. A költségvetés nagyobb bevételi tételei; vámbevételeknél 1'2 milliárd ; községi közmunká­ból 12 milliárd ; a tiz százalékos útadóból 6.250 millió korona; az 1925 évi maradvány 8 milliárd. Nagyobb kiadási tételek, utkaparók fizetése és segódnapszámosok munkabére, valamint a többi utszemélyzet fizetése és lakpónze 2 milliárd, fedanyag költségeire 8 700 millió, hidak javítá­sára 600 millió, uj utak építésére 7 milliárd, uti- átalányokra 495 millió, hivatali és irodai költsé­gekre 150 millió. Uj ut épül 1926 évben a szegbalom—vésztői útból még kiépítetlen 10 km., a békés—tarhosi útból még hátralevő 3 km, a gyula—dobozi th. utón el fog készülni a földmunka. A meglevő kiépített utakból 51 km fog újra hengereltetni és részben kiszélesittetni. A közúti adó úgy mint eddig 10%. A községi közmunka váitságárai úgy a kézi mint az igás közmunkára ugyanolyan összegben vannak meg­állapítva, mint a folyó évben, vagyis egy kézi napszám után 34000 korona, egy egyfogatu igás napszám után 119000 korona fizetendő. A köz­ségi közmunkából a vármegyei útalapot csak 70% illeti, mig 30% a községek javára tartható

Next

/
Thumbnails
Contents