Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-12-10 / 51. szám
— 338 II. Közbiztonság. A vármegye közbiztonsági állapotában a legutóbbi közgyűléshez tett jelentésem óta, számbaveliető változás nem történt. A személy és vagyonbiztonság ellenes cselekmények tekintetében, ha javulás nem is, de rosszabbodás sem tapasztalható. Aránylag sok az öngyilkosoknak a száma; az öngyilkosság okai szoros összefüggésben vannak a mostani nehéz megélhetési viszonyokkal, valamint azzal a helyzettel, amelyek a nemrég lefolyt rendkívüli idők lelkimegrázkodtatásai- val vannak kapcsolatban. A rendesnél több baleset fordult elő, ezek között megemlítem a gyulai Reisner gyufagyárban történt halálos kimenetelű balesetet, valamint a szarvasszentesi utón henger elést végző gőzhenger alá került Kasnyik Mihály vármegyei utkapa- rónak halálos kimenetelű elgázolását. A tüzesetek számában nagyobb emelkedés nem tapasztalható, az okozott károk értéke esetenként nem haladja meg a 100 millió koronát. A károk túlnyomó részben biztosítás utján meg is térülnek. A vármegyei tiizrendészeti állapotok terén, az év folyamán kiadott országos érvényű rendelet pontos végrehajtásával illetőleg annak ellenőrzésével lényeges javulás várható. A vármegyei tiizrendészeti felügyelőnek a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsájtásával módot nyújtottam arra, hogy már az idén is sok helyen ellenőrző és felügyeleti vizsgálatokat tartson, aminek bizonyára meg lesz az üdvös hatása A vármegyei tüzrendészeti szabályrendelet átdolgozására vonatkozó tervezet készen van, azonban azt a mostani közgyűlés elé még nem terjeszthettem, mert annak alapos áttanulmányozására időm nem volt, minthogy a tervezetet a tüzrendészeti felügyelő csak nemrég mutatta be hozzám. Végül megemlítem, hogy a szanálással kapcsolatosan a szegedi csendőrkerületi parancsnokság értesítése szerint, meg lettek szüntetve a szarvasi szárnyparancsnokság, a gyomai szakaszok, az ókigyósi, a szentetornyai és pusztadécsi őrsök. Az uj beosztás előtt meghallgatva nem lettem és az mint végleges megállapítás lett velem közölve III. Közgazdaság. A) M e z ő g a z d a s á g. Az időjárás október hó elejétől kezdődően általában száraz volt november hó közepéig, akkor azonban esőre fordult. Az október havi száraz időjárás kedvező volt a gazdasági munka elvégzésére, úgy hogy az őszi vetési munkálatok, a cukorrépa kiszedése és elszállítása telj esen, ^valamint az őszi szántási munkálatok is a legnagyobb részben még f. hó 26-án leesett első havazás beköszöntése előtt beíejezhetők voltak. Az őszi vetések kelése és fejlődése az október havában egyenetlen és gyenge volt, de a november hó közepén beállott esős időjárás a vetések fejlődését kedvezően befolyásolta, úgy hogy az őszi vetések megerősödött állapotban kerültek a hótakaró alá. A korai őszi vetésekben több helyen a hesseni légy, valamint a vetési bagolypille álcájának a kártétele jelentkezett. Ezt a kártételt azonban kedvező fejlődési feltételek mellett, a vetések remélhetően ki fogják heverni. A legeltetési idény november hó közepéig tartott, ekkor a beállott hűvös, esős időjárás, a jószágállományt az istállóba szorította. A jószágállomány jó kondícióban jutott be, a legelőről. A kiteleltetésre elegendő takarmány áll a gazdák rendelkezésére. A mezőgazdasági munkások részére a téli időszakban lényegesen csökkent a munkaalkalom. Átlagos napszámbér a munkateljesi- mény szerint 30—80000 korona, november hónapban pedig 20—40000 korona volt. Az apaállat vizsgálatok az összes járásokban, a m. kir. gazdasági felügyelők közreműködésével folyamatban vannak. A földmivelésügyi miniszter 98200— 1925 IV. 1. számú rendeletével a köz- tenyésztésre szolgáló apaállatok állami közvetítéssel való beszerzésének előmozdítására
