Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-11-14 / 47. szám
— 318 Orosháza—szentesi állami ut kiszélesítésével kapcsolatos bengerelési munkákra a hivatal beszerezte a kőanyagokra vonatkozó szállítási ajánlatokat és döntés végett a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztette. Törvényhatósági ügykör. B hó folyamán körülbelül 3 km. hengerelés nyert elintézést. Az óv eleje óta összesen 35 34 km. ide nem értve az uj útépítésekkel kapcsolatban végzett hengerelóseket, melyek további hét kilométert tesznek ki. Az ez évi teljesítmény a megye területén az államit és törvényhatóságit összefoglalva, 66.48 km , amely teljesítmény java része az utóbbi két hónapra esik, amióta a hen gerállomány ötre, illetve 6 ra emelkedett. Ezt megközelítő erővel, négy gőzhengerrel ezidősze- rint csak Szolnokvármegye dolgozik közutainak rekonstrukcióján Jelenleg folyamatban van a hengerelés a füzesgyarmat—nagybajomi és a Szeghalom—füzesgyarmati szakaszokon. Az apc vidéki kőbánya 366 köbméter alapkövet és ka vicsot, a pestvidóki kőbánya pedig 289 köbméter zúzalékot szállított ki e hó folyamán a gyo- ma—körösladányi és a gyoma—endrőd—szarvasi útvonalak részére A békés—tarhos—vésztői vicinális és a Szeghalom—vésztői törvényhatósági útépítéseknél a tulajdonképeni kőpálya előállítási munkák folytak nagy erővel. Mindkét útépítésnél 2—2 gőzhenger állíttatott be és 3 5— 3'5 km. útpálya készült el teljesen, a következő 1 km. hosszban most folyik a hengerelés. Folyamatban van mindkét útépítésnél a fenti munkákon kívül 8 a kőanyagok vasúti és tengely szállítása, ez utóbbi a Szeghalom—vésztői utakon igen nagy erővel, ugyanitt a még hiányzó földmunkák készítése A hidmázolások közül befejeztetett újabban a mezőberónyi, közvetlen befejezés előtt áll a békési és öcsödi hid mázolása A szeghalmi „gőzmalmi“ berettyóhid építésénél elkészült eddig kb. 8500 köbméter földmunka, a vasbeton pályaszerkezet betonozása folyamatban van, úgy hogy a szorosan vett hídépítés a két hídfeljáró földmunkájával együtt két hót múlva készen lehet. Megfelelő időjárás mellett a feljárók útpályája is rövidesen elintézhető lesz s ez esetben december folyamán remélhető a hídnak a forgalom részére való átadása A vármegye 1926. évre összeállított közúti költségvetése a közigazgatási bizottságnak, a törvényhatósághoz teendő javaslattétel végett az ülésen szintén beterjesztetett. Azt a bizottság alaposan megtárgyalta, a vita folyamán Morvay Mihály, dr. Török Gábor, Ambrus Sándor bizottsági tagok felszólalása mellett Bálint Imre, az államépitészeti hivatal főnöke, valamint a vármegye alispánja többször felszólaltak és a részletes felvilágosításokat megadták. A közúti költségvetés az 1926. évre azon a£ alapon lett összeállítva, hogy a közműn ka vált- váltság mérve, valamint a közúti adók százaléka ugyanaz, mint a múlt évi költségvetésben volt. A költségvetés 20 milliárd korona fedezetet és ezzel szemben ugyanannyi kiadás irányzatot tüntet fel. (184 millió korona maradvány mutatkozik.) A 20 milliárd korona bevételi előirányzathoz hozzá jön még az 1925. évi költségvetésből 3 és fél milliárd maradvány, amely az által állott elő, hogy az ez évre előirányzott munkálatok egy része, az időjárás miatt már nem lesz elvégezhető. Tehát a jövő évre igy rendelkezésre álló 23 és fél milliárd előirányzat terhére a következő munkálatok vannak tervbe véve ; 60 km útnak a bongerelése, a Szeghalom—vésztői ut hátralevő kb 10 km. szakaszának befejezése, továbbá a tarhosi ut hátralevő szakaszának a befejezése; több kisebb hídnak az átalakítása, a Békóssámson község előtt levő szárazóri hid újjáépítése; a gyulavári Fehér Köröshid kocsipályájának végleges jellegűvé való átalakítása; továbbá fel van véve 2 és fél milliárd korona vicinális utak építési segélyére. Ez összegből, ha az érdekeltek az útépítési költségeknek legalább 60 százalékát viselik, úgy körülbelül 15—20 km. lenne kiépíthető, egyébként csak 6—7 km. A személyi kiadás 2 milliárd korona A vármegye alispánja olyan előterjesztést tett, a költségelőirányzat kapcsán, hogy a közmunka hozzájárulásból az eddigi 25 százalék helyett 30 százalék engedtessek át a községek részére, saját utszükségleteik céljaira (Ez által a vármegye közúti alsp bevétele 1 milliárddal csökken.) Általában a vármegyei közúti alap 1927. évtől kezdve már abban a helyzetben lesz, hogy évenkint kb 8 milliárdot lehet törvényhatósági és vicinális utak kiépitósére fordítani, amely összegből, az érdekeltek megfelelő hozzájárulása mellett évenkint 25—30 km. utat ki lehet építeni. Ha pedig valóra válik a napi lapok utján már ismertetett az a kormányprogramm, amely szerint három évre nagy összegű beruházások irá - nyoztatnak elő, úgy remélni lehet, hogy Békés- vármegye közútjai hamarosan a békebeli elsőrendű nívóra lesznek emelhetők. A közigazgatási bizottság teljes ülésének befejezése után az albizottságok tartották meg üléseiket szintén a vármegye alispánjának elnöklete alatt. Nyomatott Üobay János könyvnyomdájában, Oyula 1925.
