Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-10-15 / 42. szám
-286ez év folyamán leendő átépítése kívánatos. A szükséges összeg a folyó évi költségvetésbe fel van véve. A gyoma—endrőd—szarvasi törvényhatósági ut egyenes szakaszokon szintén igen rósz állapotban van, az ut hengerelése a jövő évben okvetlenül végrehajtandó. A sok panaszra okot adott szarvas—szentesi törvényhatósági ut 4 méterrel való kiszélesítéssel, 4 km. hosszban, már újból hengereltetett, amiről a helyszínén személyesen győződtem meg. A folyó évben még 1 km. fog kiszélesittetni és hen- gereltetni. Az útnak még hátra levő 5 km. szakaszára vonatkozólag, a kiszélesitési és hengerelési munkálatok a jövő évre maradnak. Békésszenfandrás községben egy halteleltető telep létesül, a földmunkálatok már el is készültek. Ide fogják helyezni a 36 km. hosszú Körös-szakaszon kihalászott halakat, kellő szakértelemmel kiválogatva és szétosztva. Amint nekem elmondták, évenkint mintegy 300 waggon hal fog ebből a haltelepből közfogyasztásra bocsájtatni. Endrőd községben a hősi halált halt katonák emlékműve elkészült és nagyobb ünnepségek keretében lelepleztetek melyre a vármegye képviseletében személyesen kiutaztam és az emlékművet megkoszorúztam. A szarvasi evangélikus egyház felügyelőjéül Pestiig Pál igazságügy minisztert választotta meg, aki szeptember 26-án érkezett oda ünnepélyes beiktatása céljából. Ez alkalommal szintén oda utaztak er. Rajfay Sándor bányai kér. evangélikus püspök, a népjóléti miniszter ur képviseletében dr. Sandtner József és a vármegye főispánja. A felügyelői beiktatás dél- élőit, njég ugyanaznap délután a szarvasi ev. egyház alapkőletétele tartatott meg, melyen a népjóléti államtitkár ur az árvaház céljaira, minisztere megbízásából 50 millió korona államsegélyt nyújtott át. A községek életében felmerült fontosabb események között felemlítem, hogy Vésztő község főjegyzője, Tardy Lajos 36 éve működik közmegelégedéssel, mint községi jegy.-, ő, hasznos és értékes munkásságának elismeréséül a <JV. o. magyar érdemkereszttel tüntettetett ki. Orosháza községben megüresedett adóügyi segédjegyzői állásra Bartók Géza kiscsákói segédjegyző, a négy adótiszti állásra: Berta Mihály, Drasnyáki Gusztáv, Fodor Lajos és Nadoba István választatott meg. Veres Imre orosházi segédjegyző ellen a közigazgatási bizottság által igazoltatásból kifolyólag elrendelt fegyelmi eljárás befejezéseként, egymillió korona pénzbüntetést szabtam ki. Az alispáni jelentés ismertetése után, annak kiegészítéseként felszólalt a vármegye alispánja és bejelentette, hogy a vármegye összes községeiben ez évre most már befejezett felügyeleti vizsgálatai alkalmával — a vármegyét illető — községi adózásra vonatkozólag minden községben a leghátrányosabb állapotokat találta abban a tekintetben, hogy az együttes adózás miatt sehol sem tudtak felvilágosítást adni, hogy a múlt évről mennyi a vármegyét illető közúti adó és közmunka hátralék. S általában panaszolják, hogy az adómegosztási kulcsot az illetékes állami hivatalok olyan különbözőféleképen állapítják meg, hogy a községi elöljáróságok teljesen tájékozatlanok az őket illető jövedelmekről s igy a község háztartásában a zavartalanságot nem képesek betartani. Egyöntetűen panaszolták, hogy a községi pénztárak úgyszólván teljesen üresek, a közadók alig folynak be, aminek főoka az, hogy folyó évi augusztus 25-ig az állami adóbehajtás szünetelt, most pedig, éppen a legnagyobb adózóknak, igen nagy számban ad a pénzügyigazgatóság egészen az év végéig terjedő fizetési halasztást, illetőleg a végrehajtásra vonatkozólag felfüggesztést. Bár az alispán véleménye szerint a halasztás a községi, illetve a vármegyei adórészesedésre nem, csak kizárólag az állami adókra vonatkozhatik, de mégis az együttes adókezelésnek a gyakorlatban az a következménye, hogy a közmunkát kivéve, más adó alig folyik be. ilyen körülmények között felelőssége tudatában kénytelen rámutatni arra, hogy az egységes adókezelés és e mellett ezek az általános fizetési halasztásadások a vármegyei adórészesedés és a községi adók rendes befolyását és igy ezen önkormányzatok gazdálkodását a legnagyobb mértékben nehézkessé teszik, miért is ezen a helyzeten feltétlen segíteni kell.
